A hónap műtárgya

2024. május

Garay-album

(Garay János emlékszobrának leleplezése ünnepére. A szegzárdi Garay-szoborbizottság megbízásából szerkesztette Bodnár István)

WMM Irodalmi gyűjtemény

Ltsz: 1257, raktári jelzet: 894 G24

A mű adatai

Kiadás helye, ideje: Budapest, 1898

Kiadó, nyomda: Franklin Társulat Nyomdája

Mérete: 32×25 cm

Oldalak száma: 159 p., számos fekete-fehér, oldalszámozáson belüli, egészoldalas és szövegközi rajzzal és fotóval; 2 db hártyapapírral fedett, oldalszámozás nélküli, egész oldalas rajzzal

Típus: nyomtatott könyvlapok; aranyozott vászon Gottermayer-kötésben, aranyozott virágmintás előzéklapokkal

A mű megjelenésének előzményei

Garay János (1812–1853) Szekszárd városának emblematikus alakja a 19. századtól napjainkig. A szekszárdi születésű költő, író, újságíró erősen kötődött szülővárosához. Életműve egybeforrt a reformkor küzdelmeivel, hazaszeretetről, szabadságvágyról szóló műveiért elismeréssel adózik az utókor. A maga korában népszerű író volt, szívesen olvasták, becsülték írásait. 1853-ban bekövetkezett halála után Szekszárd városa méltó emléket akart állítani neki.

1860. július 1-jén a szekszárdi kaszinó közgyűlése elé terjesztették a Garay Jánosról készítendő szobor ügyét, melyet Tolna vármegye alispánja, Bartal György kezdeményezett. Közel négy évtizedes gyűjtés indult meg a szoboralap javára, hangversenyekkel, bálokkal. 1879. november 1-jén külön szoborbizottság alakult, melynek elnöke Fördős Vilmos lett, tagjai közt pedig ott volt Wosinsky Mór plébános, régész is. 1881. szeptember 4-én emléktáblát helyeztek el a költő szülőházán, és a házzal szemközti teret Zöldkút térről Garay János térré nevezték át. A Garay-szoborbizottság pályázatot hirdetett a szobor elkészítésére, melyre tizenegy pályamű érkezett. Ezek közül 1894. december 8-án a Párizsban élő, de magyar származású Szárnovszky Ferencet választották ki. 1898. június 5-én nagyszabású városi ünnepség keretében avatták fel az elkészült Garay-szobrot.

Az album megjelenése

A város vezetősége, tisztelegve Garay emléke előtt, az ünnepségek megkoronázásaként egy emlékalbum kiadását is célul tűzte ki. Bodnár István, a szoborbizottság tagja kapta megtisztelő feladatként a díszes, nagy méretű, nagyszabású album összeállítását. Bodnár remek szerkesztő volt, aki meg tudta szerezni az ügyhöz az ország több politikusának, helyi és országos hírű művészének, írójának, közéleti személyiségének támogatását. Így értékes emléksorok, versek, közlemények, illusztrációk kerültek az albumba. A kötet emelkedett hangú bevezetőjét Perczel Dezső belügyminiszter írta, ezt követően emlékeztek meg a korszak elismert írói és politikusai Garay János érdemeiről. Elsőként Jókai Mór fejtette ki gondolatait Garay János nagy hatású írásáról, a Kontról, aztán folytatódik a sor többek között Zichy Antal, Apponyi Albert, Ábrányi Emil, Beöthy Zsolt, Ferenczy József, Leopold Samu, illetve a helyi művészek közül például Borzsák Endre, Wigand János és Kálmán Dezső írásaival. A kötetben magyar művészek illusztrációinak sora jelenik meg Garay műveihez kapcsolódóan, mint például Zichy Mihály és a költő unokaöccse, Garay Ákos (Az obsitos), Faragó József (A fehér ruha), Csók István (Az anya), Márk Lajos (Báthori Erzsébet), Szikszay Ferenc (Családi képek) és Auerbach Lajos (A zarándok) rajzai. Több arckép is bekerült az albumba, így a szövegek között Garay Jánosról, a szüleiről, Ferenczy Józsefről (Garay életrajzának írója), Csapó Dánielről (Tolna vármegye volt alispánja), Bartal Györgyről, Fördős Vilmosról és Szárnovszky Ferencről. Sok új információ jelenik meg a kötetben Garay életéről, pályatársairól, a szekszárdi szoborbizottság munkájáról és a szobor létrejöttéről. Külön érdekesség a Wosinsky Mór által írt, Garay szülővárosának régmultja című rész, melyben Szekszárd és környéke régészeti kutatásának eredményeit foglalta össze, utalva Garay ide illő műveire, verseire, mondáira. Garay írói tevékenysége során többször feldolgozta szülővárosa múltját, valós történelmi emlékekre épített (Csatár, Csörgetó), a Honművész című lapban kisebb régészeti cikkeket is írt a Sárközről, a szekszárdi apátságról, a szarkofágról.

Az album a Franklin Társulat kiadásában jelent meg, egyidejűleg kétféle kötéstípussal. A fűzött papírkötés volt az olcsóbb változat (2 forintért lehetett kapni). A címlapot Vaszary János festőművész rajzolta. Az előlapon Garay János alakja, a cím mellett balra Szekszárd város régi címere, jobbra Tolna vármegye címere látható. A hátlapon a szekszárdi dombok tűnnek fel a három kereszttel, illetve két koszorú, az egyikben egy lant (a költészet jelképe), a másikban egy véső és egy kalapács (a szobrászat jelképe). A kemény kötésű változat igazi kötészeti mestermű (4 forintért lehetett kapni), az előlapon Garay szoboralakjának képe van selyemre nyomva, alábélelve papírral és filcanyaggal, hogy a kép kissé kiemelkedhessen a kötésből. Aranyozott vászon Gottermayer-féle kötésben jelent meg, a kötéstáblán jelképes pálmaággal, amely a győzelem és a dicsőség jelképe. Gottermayer Nándor pesti belvárosi könyvkötészeti üzeme a legnevesebb hazai könyvkötészet volt a korszakban, Európában a legmodernebbek közé tartozott. A századforduló táján nagyon sok életműkiadás (Garay, Arany, Petőfi) és reprezentatív album (21 kötetes Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben) látott napvilágot náluk.

A helyi lapokban többször jelent meg előfizetési felhívás az albumra, mert nem szerettek volna felesleges példányokat nyomni. Az album beszerzését ajánlották a művelt nagyközönségnek, az olvasóegyleteknek, a kaszinóknak, a könyvtáraknak, iskoláknak (szorgalmas tanulóknak ajándékkönyvként), a vármegyei tanítók megjutalmazására pedig száz példányt osztottak szét.

Felhasznált irodalom

A Garay-album. Tolnamegyei Közlöny 1898. május 1. (XXVI. évf. 18. sz.) 3.

Garay album. Tolnamegyei Közlöny 1898. április 3. (XXVI. évf. 14. sz.) 6–7.

Garay-album a tanítóknak. Tolnamegyei Közlöny 1898. október 16. (XXVI. évf. 42. sz.) 3.

A Garay-albumról. Tolnamegyei Közlöny 1898. április 10. (XXVI. évf. 15. sz.) 2–3.

Garay emlékkönyv. Szekszárd tisztelgése a költő születésének 200. évfordulóján. Szerk. Kaczián János. Szekszárd 2012.

Horváth Ignácz: Garay-album. Tolnamegyei Közlöny 1898. június 12. (XXVI. évf. 24. sz.) 3–4.

Kétszáz éve született Garay János, a reformkor ünnepelt költője. Szerk. Lovas Csilla. Szekszárd 2012. (Szekszárdi Füzetek 5.)

Laczkó András: Zichy Mihály Obsitos-illusztrációjáról. Dunatáj V/4 (1982) 45–51.

Töttős Gábor: A Garay-album megjelenése. Szekszárdi Vasárnap 2008. május 25. (18. évf. 20. sz.) 11.

Tudós-Takács Ernő: Az anyag megnemesítése – Gottermayer Nándor könyvkötészete. PestBuda online 2019. jan. 8. https://pestbuda.hu/cikk/20190108_az_anyag_megnemesitese_gottermayer_nandor_konyvkoteszete

Szöveg: Hucker Veronika

Grafika: Vicze László

Fotó: Retkes Tamás