Házassági címer - pecsétnyomó Lekerekített sarkú, téglalap alakú pecsétnyomó, fogantyúja négyzetes, az összeillesztésénél hengeres. A pecsétnyomón két címerpajzs, felső sarkuknál ferdén egymáshoz döntve. A bal oldali pajzson hármas halom két szélsőjén pálmafa áll, a középsőn jobbra fordított szárny,nyíllal rézsúton átlőve. A jobb oldali címerpajzson hármas halom középsőjén griff ágaskodik, a címerállat szembenéz a másik pajzzsal. Felettük ötágú, nemességet jelölő korona. Pecsét készítésekor kapunk pozitív képet. Anyaga: bronz Magassága: 4,3 cm, pecsétnyomó mérete: 1,8*1,6 cm Ltsz.: iparművészeti gyűjtemény 62.86. A Wosinsky Mór Megyei Múzeum iparművészeti, képzőművészeti és történeti gyűjteményébe számos nemesi család hagyatékából kerültek be műtárgyak az 1948-1950-és években. A faddi Bartal családtól dísztárgyak, metszetek, képek, pecsétnyomók gazdagították gyűjteményünket. A négy pecsétnyomó közül kettőn különböző nemesi címerpajzsokat láthatunk, a másik kettő pedig a két címer egyesített változata. Az bizonyos volt, hogy az egyik pecsétnyomó a Bartal család címerét ábrázolja, de melyik másik családé lehet a másik, BM monogramos címer? Sokáig azt gondoltuk, hogy Bartal Máriáé volt, ezt azonban az újabb kutatás megcáfolta: kiderült, hogy a címert II. Ferdinánd adományozta 1626-ban a benefai Bacsák családnak, ez a darab pedig minden bizonnyal Bartal Mária férjéé, Bacsák Mihályé volt, aki ezt a pecsétet használta 1854-ben, amikor végrendelkezett. Az egyesített címer több pajzsból áll, főképp házasságkötéskor jön létre címeregyesítéssel, gyakran találkozunk velük kastélyok homlokzatán. Legegyszerűbb formája, ha két pajzsot egyesítenek egymással egyenesen egymás mellé állítva, egymás felé döntve (néha egymástól elfordulva) vagy egymással összekötve. A férj címerének címerállatai a heraldikai udvariasságnak megfelelően a feleség címere felé néznek. Esetünben nem találkozunk egyesített címerrel, csak pecsétnyomóval. Ezért kérdéses, vajon ki használhatta az egyesített pecsétnyomót, különös tekintettel arra, hogy két darab is van belőle. A beleházi és ethrekarcsai Bartal család Poszony megyei régi család, Beleház Karcsára új adományt 1580-ban nyertek, Fadd és Hencse kincstári birtokot 1837-ben kapták meg. Címerük kék pajzsban ágaskodó arany griffet ábrázol, a sisakdísz is griff. A takarók színe vörös-arany, kék-ezüst. A griff az egyik leggyakoribb képzeletbeli madár a heraldikában. Alsóteste oroszlán, farokkal, felsőteste sas: lábakkal, karmokkal, sasfejjel, de nagy fülekkel, ami megkülönbözteti a sastól. A benefai Bacsák család címere: kék pajzsban zöld hármas halom két szélőjén zöld pálmafa áll, a középsőn jobbra fordított arany szárny, nyíllal rézsútosan átlőve. A sisakdíszen könyöklő páncélos kar zöld koszorút tart. A takarók színe kék-arany, vörös-ezüst. Hogy került kapcsolatba a két család? Bartal György (1785-1865) hét éves volt, amikor könnyelmű apja meghalt, árván hagyott négy gyermeket. Őt, mint legidősebbet, Kultsár Tamás Pozsony megyei alsócsallóközi főszolgabíró, a nagybátyja vette magához, nevelőanyja Bacsák Borbála. Eslő felesége - másod-unokatestvére - Bacsák Jozefa (1795-1828), akivel 1814-ben kötött házasságot. Gyerekei: János (1817-1898), György (1820-1875), Mária (1822-1890) és Pál. Mária Bacsák Mihály felesége, aki Jozefa és Vincentia legfiatalabb édes testvére, tehát első unokatestvérek voltak. Bartal György második felesége Bacsák Vincencia (1807-1888), első neje 12 évvel fiatalabb húga, házasságot 1830-ban kötöttek. A pecsétnyomók minden bizonnyal 1814 körül készülhettek, amikor a két család újabb házassággal pecsételte meg addigi szoros összefonódását. Sajnos egyelőre nem ismerünk olyan iratot, amelyet az egyesített címerrel pecsételtek le, így nem tudjuk, pontosan ki, mikor, mettől-meddig használta ezt a különleges és egyedi pecsétnyomót. Szöveg: V. Kápolnás Mária Fotó: Lovas Csilla, Thuróczy Péter Grafika: Frankné Sági Apollónia

• 
•