Zichy Jenő gróf kaukázusi és középázsiai utazásai. I. kötet – A magyar faj vándorlása. Írta Zichy Jenő gróf. – A gyűjtemények leírása. Írták Jankó János és Posta Béla

WMMM Könyvtári Gyűjtemény

Régi Könyvek Gyűjteménye

Ltsz.: I/1068

A mű adatai

Kiadás helye, ideje: Budapest, 1897

Kiadó, nyomda: Ranschburg Gusztáv kiadása

Mérete: 23×30 cm

Oldalak száma: 1 t. L, 322 l. CXXI t.

Típus: félvászon, korabeli könyvtári kötés, keménytáblás, nyomtatott könyvlapok, márványozott lapszél

Gróf Zichy Jenő (Sárszentmihály, 1837 – Merano, 1906)

A 19. század jeles iparpolitikusa, neves Ázsia-kutató. Jogi tanulmányai után Fejér megye főszolgabírája. Az 1861-es országgyűlésen a Felirati Párt, 1865-től a Deák Párt parlamenti képviselője volt. 1870-ben kilépett a pártból, majd 1903-ig a Szabadelvű Párt, aztán a Függetlenségi és 48-as Párt tagjaként politizált. 1881 és 1906 között az Országos Iparegyesület elnöke. Az ő nevéhez fűződik az 1883-ban létrejött Technológiai Iparmúzeum, az 1879-es székesfehérvári országos kiállítás és az 1885-ös budapesti Országos Iparkiállítás is. 1901-ben Budapesten magánmúzeumot létesített. A Magyar Tudományos Akadémia 1899-ben tiszteletbeli tagjává választotta. Saját költségén több tudományos expedíciót is szervezett Ázsiába a magyarok őstörténetének megismerésére és a magyarság eredetének felkutatására. Ezek alapját saját családtörténeti kutatásai képezték.

A Zichy-expedíciók (1895 – 1898)

Zichy három alkalommal szervezett expedíciót a Kaukázus térségébe. 1895-ben Odesszán és Szevasztopolon keresztül ért el a Kaukázusba, majd a Kaszpi-tenger partjai mentén át Moszkvába, Szentpéterváron, Varsón és Krakkón át vissza Budapestre. 1896-ban Buharáig és Szamarkandig ért el, 1897/98-ban a Góbi-sivatagon átkelve Pekingig jutott. Múzeumunk szempontjából az első út volt a legfontosabb, hiszen ebben Zichy útitársa volt Wosinsky Mór, múzeumunk névadó régésze is. Őt eredetileg régész-fotográfusként alkalmazták volna, de végül az ásatásokra nem kaptak engedélyt, így ő csak a fotográfusi munkát végezte. Wosinskynak a későbbi régészeti kutatásaiban nagyon hasznosak voltak az ott tapasztaltak. Az úton készült fényképek egy sorozatát intézményünk őrzi. Wosinsky mellett az 1895. április 30-án Budapestről indult expedíció résztvevői voltak: Szádeczky-Kardoss Lajos történész, aki színes, naplószerű beszámolót készített gyorsírással, sok rajzzal és fényképpel, Bálint Gábor nyelvész és az örmény származású tolmács és író, Csellingerián Jakab. Az expedíció három és fél hónapon keresztül tartott, mintegy 20.000 km-t tettek meg. Habár az utazók rengeteg fontos forrásadatot gyűjtöttek, a korabeli közvélemény előtt az expedíciók kezdetben nem arattak egyértelmű sikert. Zichy Kaukázusi és középázsiai utazásai című 1897-es köteteit az a Jankó János és Posta Béla írták, akik az első úton részt sem vettek, csak a harmadikon. Az áttörő sikert a harmadik ázsiai út hozta meg Zichy számára, 1898-ban még a Magyar Földrajzi Társaság is tiszteletbeli tagjává választotta.

A kötet könyvészeti érdekessége és tartalmi felosztása

Zichy Jenő gróf itt kiállított kötete egy kétkötetes munka első része, mely a kaukázusi és közép-ázsiai utazásainak vezérelveit, eredményeinek összefoglalását, illetve az utazások néprajzi gyűjtését tartalmazza. A második kötet, mely a régészeti résszel foglalkozik, sajnos nincs meg a könyvtár állományában. Az első kötetben több leltári szám is található, de az első pontos állományba vételi jelzés 1952-ből származik. A kötet Wosinsky Mór által került múzeumunk gyűjteményébe, 1897-ben Zichy Jenő ajándékozta neki. Erre utal a kötet elején található kézírásos dedikáció: „Nagys[ágos] és Főtisztelendő Wosinszky Mór Úrnak Kedves útitársamnak barátságom jeléül mint hazafias üdvözlettel. Budapest 22/6 897 Gróf Zichy Jenő”. Ezenkívül egy külön színes táblaoldal emlékezik meg II. Miklós orosz cárról, akinek Zichy a kötetet ajánlja: „II. Miklós minden oroszok czárja ő felségének legmélyebb hódolata jeléül. Zichy Jenő”. A teljes kötet kétnyelvű, párhuzamosan magyar és francia nyelven íródott. Külön tartalomjegyzék jelzi a kötet felosztását. A Zichy által írt „A magyar faj vándorlása” című rész bemutatja az expedíciók célját, az útitársakat, a készülődést és a tapasztalatokat, eredményeket. Dr. Jankó János, a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának vezetője a néprajzi gyűjtéssel foglalkozik a kötet második felében. Megismerkedhetünk a Kaukázusban élő különböző népcsoportokkal, az életmódjukkal, használati eszközeikkel, lakóhelyeikkel, lakásviszonyaikkal, berendezési tárgyaikkal, fegyvereikkel, szerszámaikkal, ruhaneműikkel. A kötetet illusztrációk, fotók és 9 darab kihajtható táblaoldal gazdagítja. A dedikált kötetet Wosinsky 1904-ben viszonozta Zichynek, mikor saját művét Az őskor mészbetétes diszítésű agyagművessége című kötetét ajándékozta neki sajátkezű dedikációjával („Nagyméltóságu gróf Zichy Jenő urnak egykori lelkes vezérének hálás utitársa Wosinsky Mór”.

Felhasznált irodalom

Wosinsky Mór: „…a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós…” 1854-1907. (szerk. Gaál Attila). Szekszárd: Wosinsky Mór Megyei Múzeum, 2005

Zichy-expedíció. Kaukázus, Közép-Ázsia, 1895. Szádeczky-Kardoss Lajos útinaplója. (szerk. Joó István). Budapest: Magyar Őstörténeti Kutató és Kiadó, 2000

Ótós Miklós: Wosinsky Mór a tudós pap. Szekszárd: Szekszárdi Római Katolikus Egyházközség, 2017

https://mult-kor.hu/a-kaukazusban-kereste-az-osmagyarok-nyomait-az-ipargrof-zichy-jeno-20170705

Szöveg: Hucker Veronika

Grafika: Vicze László

Fotó: Retkes Tamás