search
  • 2020. április - 16. századi lakat díszes gyűrű Szekszárdról
    Szekszárd-Füstöstó-dűlőben, a belterülethez közel, a Csörge-tótól északra, 2017-ben hagyományos régészeti terepbejárás során egy korábban nem ismert Árpád-kori falut derítettünk fel.

16. századi lakatdíszes gyűrű Szekszárdról

 

Régészeti gyűjtemény, leltári szám: 2019.04.69.

Gyűrűkarika átmérője: 2,7 cm

Gyűrűfej hossza: 1,4 cm

 

Szekszárd-Füstöstó-dűlőben, a belterülethez közel, a Csörge-tótól északra, 2017-ben hagyományos régészeti terepbejárás során egy korábban nem ismert Árpád-kori falut derítettünk fel. A lelőhelyről, az utóbbi évek intenzív, műszeres terepbejárásának köszönhetően nagyságrendileg 150 darab Árpád-kori lelet és néhány más korból származó tárgy került a múzeum gyűjteményébe. A falu feltehetőleg a 14. század közepén elnéptelenedett, de mint sok más esetben, itt is előkerültek korábbi és későbbi korokból származó tárgyak, többek között egy a 16. századra keltezhető, ezüstből készült, ritkának mondható lakatdíszes gyűrű.

A gyűrű aranyozott ezüstből készült. A gyűrűkarika külső oldalán sűrűn rovátkolt borda fut körbe. A karika a fej felé enyhén kiszélesedik, gótikus levélmintával díszített. A gyűrűfej négyzet alaprajzú, sarkaiban karmok fordulnak befelé, melyek négyes tagolású foglalatot vesznek körbe. A foglalatokban – szintén négy-négy karommal rögzítve – kis rubinvörös színű köveket helyeztek el (1-4. kép).

A 16–17. században a gyűrűket változatos formákban készítették, aranyozott ezüstgyűrű, lakatos csüngőkkel és ékkövekkel díszítve viszont nem sok akad. Tolna megyében az egykori Ete nevű mezőváros határában elrejtett kincsleletben két lakatos gyűrű is napvilágot látott 1966-67-ben. Parádi Nándor ismertette ezt a leletegyüttest és a gyűrűket.

Ete, 1. sz. gyűrű. Aranyozott ezüstből készült. A gyűrűkarika hosszában rovátkolt, a gyűrűfejhez csatlakozó részen kétfelé ágazik. A szalag külső oldalára sűrűn rovátkolt huzalt forrasztottak, mely gótikus levélmintával kapcsolódik a gyűrűfejhez. A négyzet alakú fej alapja lemezből kivágott, többszörösen tagolt, bepödrött szélű levél, amelyre két magas, hengeres foglalatot forrasztottak. A foglalatokban négy karommal rögzített kis rubinvörös színű spinellkövek vannak. A gyűrű tengelyében karikán egy-egy kicsiny lakatalakú csüngő található. Karika külső átmérője 2,6 cm, karika belső átmérője 2,2 cm, gyűrűfej szélessége 1,2 cm.

Ete, 3. sz. gyűrű. Aranyozott ezüstből készült. Kialakítása hasonló az 1. számú gyűrűéhez, különbség annyiban van, hogy kettő helyett négy köves foglalat látható rajta és ugyanennyi lakatalakú csüngővel. Karika külső átmérője 2,7 cm, karika belső átmérője 2,3 cm, gyűrűfej szélessége 1,6 cm. Parádi Nándor a Nemzeti Múzeum gyűjteményéből említett még két lakatos gyűrűt, melyek szintén kettő, illetve négy kővel és lakattal voltak díszítve. Sajnos ezek ismeretlen lelőhelyről kerültek be a Nemzeti Múzeumba.

Párhuzamba hozható az etei és Szekszárd-füstöstó-dűlői gyűrűkkel a Nógrád megyei Szécsény belterületén feltárt 16-17. századra keltezhető temetőből előkerült kőfoglalatos lakatdíszes gyűrű (5. kép). Hasonlóan a már említett gyűrűkhöz, itt is sűrűn rovátkolt borda fut körbe a gyűrűkarikán, leveles dísz csatlakozik a gyűrűfejhez, négy-négy karom tartja a foglalatot és a köveket. Különbség leginkább a lakatok kialakításában érhető tetten. A szécsényi gyűrűt díszítő lakatok kissé nyújtottabbak és egy-egy kő található magukon a lakatokon is, négy-négy karom között. A levélforma egy kicsit stilizáltabb, de ugyanakkor cizelláltabb is. Ezzel a stílussal összhangban van a gyűrűkarikán látható sűrű farkasfogminta is. A foglalatot tartó karmokat is sűrűn rovátkolt sávok díszítik. A tárgyalt gyűrűk közül egyértelműen ez a legkidolgozottabb, legdíszesebb.

Összefoglalva: a Füstöstó-dűlői gyűrűnek a legközelebbi párhuzama az etei kincslelet 3. számú gyűrűje, és a Nemzeti Múzeumban őrzött négyköves gyűrű. A kétköves gyűrűk és szécsényi gyűrű eltérő stílusúak gyűrűnktől.

 

Fotó: Retkes Tamás

Szöveg: K. Tóth Gábor

 

Felhasznált irodalom:

Parádi Nándor: Az etei XVI. századi kincslelet. A Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1. (1970) 223-235.

Vizi Márta: Szemelvények Tolna megye településeinek 11-17. századi történetéből. In: Örökségünk: Tolna megye évszázadai. A Wosinsky Mór Megyei Múzeum állandó kiállítása. Szerk.: Gaál Attila – Gaál Zsuzsanna. Szekszárd 2006, 31-62.

 

Képek forrása:

1-4. kép. WMMM. Leltári szám: 2019.04.69.

5. kép. mnm.hu/hu/muzeum/hirek/temetoreszlet-feltarasa-szecsenyben

  • www.womm.hu
  •  • 
  • 2024 © Copyright
  •  • 
  • Minden Jog fenntartva
Az oldal betöltési ideje: 0.03 másodperc