Építészeti tagozat a Wosinsky Mór Megyei Múzeum főépületéről   Iparművészeti gyűjtemény, leltári szám: 2022.1.1. Lelőhely: a WMMM padlása Leírás: a főpárkány tojássordíszes párkányeleme   A múzeum főpárkányát a földszintet az emelettől elválasztó párkányról induló pilaszterek (falazati féloszlopok) támasztják alá. A főpárkány három részből áll: a pilaszterek fejezetén végigfutó, lépcsősen tagolt gerendából (architráv), a középső, sima, díszítés nélküli képszékből, a képszék felett lévő zárórészből, a geiszonból. A geiszon a homlokzat lezárásának utolsó esztétikai eleme. Felső részével az ereszt tartó gerendavégekhez kapcsolódik. A gerendázat alatt úgynevezett tojássor (tojásléc) fut végig. A tojássor alsó szegélykeretét fogazat támasztja alá. A fogazat váltakozva kiugró, konzolszerű, téglalap alakú elemek sora. Az ókori görög építészetben ezeket az elemeket kőből faragták ki. A 19–20. században ezeket az elemeket kisebb részekre osztva agyagból formálták meg és kiégették, vagy kültéri gipszből öntötték ki. A múzeum párkányának tojásléc- és fogazatdísze kültéri gipszből készült, amit mész alapú, színezett festés védett az időjárás viszontagságaitól.   A múzeum épülete Tolna megye törvényhatósági bizottsága 1895. március 29-én hozott határozatot egy vármegyei múzeum létrehozásáról. A múzeum Apponyi Sándor és Wosinsky Mór gyűjteményeiből jött létre. A leletanyag elhelyezéséről hosszas viták folytak. Az éppen felépült gimnázium üresen álló termeiből nyolcban rendezett be kiállítást Wosinsky. A múzeum ünnepélyes megnyitására 1899. június 4-én került sor. Ahogy azonban a termekre szükség lett az osztályok számának gyarapodásával, egyre sürgetőbbé vált egy önálló múzeumépület létrehozása. A vármegye saját erőből nem tudta megvalósítani egy új épület megépítését, ezért állami támogatást kértek. Gróf Széchenyi Sándor főispán vezetésével a közoktatási és belügyminiszterekhez fordultak. A belügyminiszter 60.000.- koronát, a kultuszminiszter pedig 56.000.- koronát adott az építkezésre. A vármegye is 16.000.- koronával járult hozzá az épület megvalósításához. Szekszárd városa a Sétakert keleti szélén biztosított területet a múzeumnak. A múzeum megtervezésére a korszak neves építészeit, Herzog Fülöp Ferencet (1860–1925) és Schickedanz Albertet (1846–1915) kérték fel. Az építkezést a Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltárában fennmaradt iratok alapján részletesen végigkövethetjük. Az építési napló tanúsága szerint 1900. augusztus 28. és 1901. augusztus 7-e között készült el az épület, Marton Miksa pécsi vállalkozó kivitelezésében, Tóth Henrik mérnök felügyeletével. Az új épületbe való átköltözés nagyjából egy évig tartott. Az idők folyamán felújításokat és átalakításokat is végeztek rajta. Az épület műemlék. Törzsszáma: 4076. Neoreneszánsz stílusban épült.   Források Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára, Szekszárd, Múzeumi vegyes iratok Wosinsky Mór Megyei Múzeum Történeti Adattára, Múzeumtörténeti iratok Gere László: A Wosinsky Mór Múzeum épületének építéstörténete és értékleltára. Kézirat. 2021. https://terkeplap.wmmm.hu/terkep#13   Szöveg: Vizi Márta – Gere László          

• 
• 
• 
• 
•