search
  • Tolnai megyei életképek 19.
    Petőfi Emlék méhes Kölesd-Borjádon

Petőfi Sándor: S. Zs. kisasszony emlékkönyvébe

Méhek s virágok kertednek lakói,
Méhes, virágos kert legyen szived:
Ha nyílik benne szerelem virága,
A barátságnak méhét is bevedd;
Mert jól tudod: szép a virág; azonban
Tavasszal él csak, és ez oly rövid,
Míg a szerény méh munkálódásából
Megédesíted téli napjaid.
Ha e tanácsom nem lesz sikeretlen:
Engedd, hogy én is méh legyek szivedben.

Borjád, 1845

 

Petőfi Sándor (1823–1849) többször járt Tolna vármegyében. 1831–1833 között kisdiák volt a sárszentlőrinci evangélikus gimnáziumban. 1841-ben faluzó vándorszínészként fordult meg a környéken. 1845-ben pedig – mint beérkezett költő – kétszer vendégeskedett Borjádon. Vidám napokat töltött egykori iskolatársa és barátja, Sass István (1822–1891) családjánál. A legkedvesebb tartózkodási helye a folyópart közelében álló méhes volt.

Először 1845. július 26-án érkezett özvegy Sass Istvánné Farkas Erzsébet (1789–?) vendégszerető családjához. A borjádi tartózkodásra egy hetet szánt, de mivel a visszafelé közlekedő paksi hajót lekéste, visszatért Borjádra, és még egy hetet itt töltött. Ez alatt a két hét alatt Sárszentlőrincen meglátogatta kedves tanárát, Lehr Antalt (1807–1873), és második szállásadója, Németh Ferenc tanító családját. Ellátogatott Gyönkre is, hogy újra lássa Hittig Amáliát (1822–1897), a találkozást a Gyermekkori barátnémhoz című versében örökítette meg. Ekkor született meg A magyar nemes című műve és A négyökrös szekér című költemény, melynek múzsája Sass Erzsébet (1827–1918) volt. Verseket írt Sass Károly (1825–1890) és Sass Zsófia (1823–1916) emlékkönyvébe. Ennek a műnek a kéziratát, több más relikviával együtt, a Sass család tagjai a Petőfi Társaságnak ajándékozták 1901-ben. Ma a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi Petőfi borjádi emlékeit.

Másodszor szeptember 26-án utazott Dunaföldvár érintésével Borjádra, a Sass családhoz szüretre, majd október 7-én hazaindult szüleihez. Két vers született ekkor, a Hegyen űlök… és A költő s a szőlővessző, és ekkor írta A szerelem átka című elbeszélő költeményét is.

A Petőfi által látott Sass-kúria az út és a Sió csatorna között elhelyezkedő, kelet–nyugat tájolású, nádfedeles, tornácos ház volt, amit kétoldalt melléképületek fogtak közre, egy kis belső udvart alkotva. A korabeli ábrázolás jól mutatja a hosszúház szerkezetét, aminek a tornáca előtt fák állnak, a nyugati oldalán egy vén eperfa, az udvaron gémeskút látható. 

A 19. század második felében a kúriától kissé északra, az úttal párhuzamosan új impozáns épületet emeltek, mely ma is áll. A régi kúria nyugati részét lebontották. Az új kúria épületén 1926. május 30-án emléktáblát helyeztek el Petőfi borjádi látogatásáról.

A méhes a Sass család kúriájának kertjében, a Sió-parthoz közel áll. A 19. századi térképek nem jelölték a kis épületet. Pontos építési ideje nem ismert, feltehetően a 19. század elején emelték. A méhes téglalap alaprajzú, nádtetős ház, melynek az egyik hosszanti, részben nyitott oldalán, két sorban polcokon helyezték el a méhkasokat. Bejárata a nyugati oldalon van, a másik végében egy ablakos kicsi szoba bújik meg.

Első ábrázolása Beszédes Kálmán 1872-es rajza, amin a kis házat rendezett kert veszi körül. Ez a méhes volt Petőfi kedves tartózkodási helye Borjádon. „Újra láttam a kis méhesszobát, a hol felújult kedvvel borozgatának, pipázgattak; a hol Károly bátyám gitár mellett dalolt a mély érzésű költőnek, hogy jókedvre derítse.” – írta visszaemlékező levelében, 1901-ben Török Józsefné Sass Erzsébet.

A Sass-kúriát és a gazdasági épületeket 1945 után a helyi, majd a kölesdi termelőszövetkezet vette használatba. 1980-ban a régi kúria maradványát, később pedig a gazdasági épületeket is lebontották. Petőfi korára csak a méhes épülete emlékeztet.

A méhes romló állapota és felújítása az 1950-es évek elejétől téma volt a tolnai sajtóban. A felújításra 1960 körül került sor, 1965-ben kiállítással állítottak emléket Petőfi borjádi napjainak. 1990 körül a kúria és a környező terület magántulajdonba került. A méhes épülete Kölesd-Borjád község tulajdona, amit 1994-ben népi műemlékké nyilvánítottak. 2008-ban a Petőfi Irodalmi Múzeum rendezett új kiállítást. A Petőfi-bicentenárium évében az emlékméhes ismét megújult kiállítással várja a látogatókat.

Lovas Csilla

  • www.womm.hu
  •  • 
  • 2024 © Copyright
  •  • 
  • Minden Jog fenntartva
Az oldal betöltési ideje: 0.06 másodperc