Nyakas István a Tolna megyei sportújságírás ikonikus alakja 1923. szeptember 1-én született. A sport egész életében fontos szerepet játszott. 1953-tól 1983-ig a Tolnai Napló, majd a Tolna Megyei Népújság munkatársa volt. Kezdetben külsősként, majd a sportrovat munkatársaként, később nyugdíjazásáig rovatvezetőként tudósított a megye sportéletéről. Tudósítói hálózatot szervezett, aminek köszönhetően már a hétfői újságban megjelentek a vasárnapi sportesemények eredményeiről a híradások. Hétvégente ő maga is bejárta a megyét – kezdetben menetrendszerinti buszokkal, vonattal, később autóval – és gyakran fényképeket is készített a sportolókról, sporteseményekről tudósításai mellé. Ezeket a fotókat ő maga dolgozta ki a Népújság fotólaboratóriumában. Aki érdeklődik a megye sporttörténete iránt, annak érdemes megkeresni a lap hasábjain a Nyakas, vagy a -kas- szignót és máris feltárul előtte a hőskorszak sportélete. Ahogy olvassuk Nyakas István tudósításait a sporteseményekről, a korabeli sportemberek esendőségére fanyar humorral ugyan, de kíméletlenül rávilágító Hallotta? rovatot, vagy a Rég volt – Szép volt sorozatban – már nyugdíjas évei alatt – megjelent interjúkat, teljes képet kapunk a Tolna megyei sport három évtizedéről.

Nyakas István sportfotóiból Tolna megyei életképek rovatunkba a Falusi Dolgozók V. Szpartakiádjának járási és megyei döntőjén készült felvételek közül válogattunk néhányat. Talán a mai fiatalok fülének szokatlanul cseng a szpartakiád szó, ezért mielőtt a képekre térnénk, nézzük meg, mit is jelent ez a kifejezés. A szpartakiád látványos sportünnepség volt a pártállami időkben, amelyet tömegek részvételével rendeztek nagyobb területi egységek (járás, megye, ország) szerint. Maga a kifejezés az orosz Szpartakiada szó átvétele, amelyet a Szpartak (Spartacus) névből képeztek. Spartacusra úgy tekintettek a szocialista országokban, mint az osztályharcos eszme korai bajnokára. Sok egyéb területhez hasonlóan a sportot is állami irányítás alá vonták 1945 után Magyarországon. A Magyar Dolgozók Pártjának alakuló kongresszusán 1948-ban döntöttek a sport és a testnevelés átalakításának kérdésében is. A pártvezetés a sportot és a testnevelést a kommunista nevelés alapjának tekintette, és elsősorban honvédelmi szempontból tartotta fontosnak. A tömegsportot – szovjet mintára – igyekeztek mozgalommá szélesíteni, emellett kiemeltté vált az élsportolók támogatása. Ez a kettősség jellemezte az MDP sportpolitikáját, amelynek vezetői felismerték és igyekeztek felhasználni a sportsikerek hatalmas propagandaértékét.

1950 tavaszán – a Szakszervezetek Országos Tanácsának – kérésére tanácsadók érkeztek a Szovjetunióból, hogy tapasztalataikkal segítsenek a sport átalakításában. Létrehozták a Miniszter Tanács mellett működő Országos Testnevelési és Sport Bizottságot, és természetesen létrejöttek az OTSB megyei, járási és városi szervezetei is (MTSB, JTSB, VTSB), amelyek feladata a testnevelési és sportmunka irányítása és ellenőrzése volt. Feloszlatták a hagyományos sportegyesületeket és szövetségeket, helyette egységes rendszerű szakszervezeti sportköröket alakítottak ki, majd nem sokkal később létrehozták a fegyveres testületek saját egyesületeit is (Honvéd, Dózsa, Bástya). A szakszervezetek sportkörei számára szpartakiádokat rendeztek. A parasztifjúságot is igyekeztek bevonni a sportmozgalomba, ezért 1951-től megrendezték a falusi dolgozók szpartakiádját is. Helyi szinten a szpartakiád lebonyolítását a községi Testnevelési és Sport Bizottság irányította. Ezeken a községi szpartakiádokon a sportkörök – falusi dolgozók szpartakiádja esetén a termelőszövetkezetek, gazdaságok stb. – előzetes versenyein legjobbnak bizonyult sportolók indulhattak. A községi fordulók győztesei bejutottak a járási szpartakiádokra, ahonnan szintén a legjobb sportolók mehettek tovább a megyei döntőkre. A megyei versenyek legjobb sportolói képviselhették megyéjüket az országos szpartakiádokon, amit Budapesten, rendszerint ünnepélyes keretek között tartottak meg. A szpartakiád lebonyolítási formája változott, csakúgy, mint a részvételi kedv intenzitása, de a versenyeket az 1980-as évek végéig megrendezték Magyarországon.

Források:

MNL TML XXIII.314.a. Szekszárdi Járási Tanács Testnevelés és Sport Bizottság iratai – Beszámoló járási sportmunkáról 1952 január

MNL TML XXIII.314.a. Tolnamegye Tanács VB-nél működő Testnevelési és Sport Bizottság iratai – Munkaterv 1952. január 1-től március 31-ig

Tolnai Napló, 1955. július 1. (XII. évf. 153. sz.) 4.

Tolnai Napló, 1955. július 2. (XII. évf. 154. sz.) 4.

Tolnai Napló, 1955. augusztus 13. (XII. évf. 190. sz.) 4.

Tolnai Napló, 1955. augusztus 18. (XII. évf. 194. sz.) 4.

Tolnai Napló, 1955. augusztus 19. (XII. évf. 195. sz.) 4.

Tolnai Napló, 1955. augusztus 20. (XII. évf. 196. sz.) 8.

Tolnai Népújság, 2007. április 30. (XVIII. évf. 100. sz.) 4.

Tolnai Népújság, 2011. június 9. (XXII. évf. 134. sz.) 4.

Szekszárdi Vasárnap, 2011. június 12. (XXI. évf. 23. sz.) 18.

Felhasznált irodalom:

Kasnya Gergő: Sportélet a Rákosi-korszakban – fókuszban a labdarúgás http://elteonline.hu/sport/2019/11/05/sportelet-a-rakosi-korszakban-fokuszban-a-labdarugas/ (utolsó letöltés: 2023. 08. 29.)

Kun László: Sport: In: Magyarország a XX. században III. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd 1996, 575–634.

Fotó: Nyakas István

Szöveg: Mácsainé Iván Éva