1901. április 30-án mutatták be az első magyar filmet, a Zsitkovszky Béla rendezésében készült A tánc című alkotást. A némafilm bemutatójára az Uránia Magyar Tudományos Színházban került sor. A Magyar Nemzeti Filmalap kezdeményezésére 2018 óta minden évben ezen a napon, április 30-án ünnepeljük a Magyar Film Napját. Az ünnepi rendezvények célja, hogy felhívják a filmkedvelő közönség figyelmét a hazai filmalkotásokra.

A Négyen az árban című ifjúsági film az úttörő mozgalom fennállásának 15. évfordulójára készült, a Hunnia Filmstúdió gyártásában. Számunkra érdekessége elsősorban abban áll, hogy részben Szekszárdon és a Gemenci erdőben forgatták, így a képkockákon felismerhetjük a hatvan évvel ezelőtti város épületeit, utcarészleteit. A film témáját az 1956-os nagy jeges árvíz adta, a történet főszereplői gyerekek (úttörők), akik bátran helytállnak a veszélyes kalandok során. A film cselekménye 1956 decemberében játszódik, amikor az árvíz elől kiürítik a Tisza környékét. Főhőseink, Laci, Karcsi és Péter egy teherautón indulnak útnak, az erdész unokája, Kati is csatlakozik hozzájuk egy őzike társaságában. Az árvíz miatt azonban nem folytathatják útjukat, kénytelenek a domboldalon meghúzódni. Szüleik, miután észrevették az eltűnésüket a rendőrök segítségével kezdik keresni őket. Eközben a gyerekek egy tutajt építenek és azon menekülnek az áradás elől. Az összetákolt tutaj nem sokáig tud ellenállni a víz erejének, de mielőtt végleg összetörik a gyerekeknek sikerül felkapaszkodniuk egy hídroncsra. Természetesen a film happy enddel zárul, néhány kalandos fordulat után, másnap reggel a rohamcsónakos alakulat megtalálja a gyerekeket.

A 80 perces fekete-fehér ifjúsági kalandfilmet 1961. április 20-án mutatták be az Uránia moziban Budapesten. A filmet Révész György rendezte, a forgatókönyvíró Örsi Ferenc, az operatőr pedig Forgács Ottó volt. A főszerepekben játszó Bognár Károly (Berek Karcsi), Makkai Erzsébet (Kati), Markos György (Farkas Péter), Nagy Géza (Berek Laci), Fogarassy Mária (Berek Laci mamája), György László (Berek Laci papája), Komlós Juci (Farkasné) és Mády Szabó Gábor (Farkas őrnagy) mellett szerepelt a filmben Gera Zoltán, Kautzky József, Tordy Géza és Sinkovits Imre és statisztaként számos szekszárdi gyerekszereplő is. Az Élet és Irodalomban megjelent kritika elismerte az író és a rendező érdemeit, Forgács Ottó operatőrt azonban elmarasztalta a beállítások hiányosságai és rosszul megvilágított képek miatt. Mindamellett arról ad számot, hogy az eredeti célközönség, az úttörők körében milyen elsöprő sikert aratott a film.

1960. decemberében Szekszárd első számú szenzációja volt a filmforgatás. Az első felvételeket a régi megyeháza udvarán készítették, erről a forgatási napról az MTVA archívum fotótárában megtaláljuk Bojár Sándor fényképeit. Jantner János is készített felvételeket a filmforgatáson, amelyek 1960. decemberében megjelentek a Tolna Megyei Népújságban, Letenyei György tudósításával együtt. A forgatás izgalmas látványosságot jelentett a város lakosainak, akik a jelenetet figyelve egy csapásra visszarepülhettek az időben, 1956. márciusába, a jeges árvíz napjaiba. A Keselyűsi úton összetorlódott szekerek, autók látványa és hatalmas felfordulás fogadta az arra tévedőket, de a batyukat cipelő, állatokat terelő emberek most nem az árvíz elől menekülők voltak, csupán színészek a készülő filmben, a felfordulás pedig egy tökéletesen megszervezett munka, amelyet a rendező precízen irányított. Az időjárás nem mindig kedvezett, ezért előfordult, hogy félbe kellett szakítani a forgatást, majd nem sokkal később másik, alkalmasabb helyszínen folytatni, de a munka nem állhatott meg.

A film költségvetése több mint ötmillió forint volt és a gépállások száma meghaladta a hétszázat. A Tolna Megyei Népújság beszámolójában érdekességként említették, hogy amikor a forgatáson az összes – egyenként hatezer wattos – reflektor világított, akkor több energiát fogyasztottak, mint Szekszárd bármely üzeme. A jeleneteket számtalanszor elpróbálták, mielőtt minden tökéletesen sikerült és a felvevőgép rögzítette őket. A fényképeket nézegetve szinte ma is hallani véljük a rendező szigorú utasítását: „Felvétel! Indíts!” A munka végül meghozta gyümölcsét és a forgatókönyvből filmalkotás született, amely nézők ezreinek okozott szórakoztató perceket.

Irodalom:

Élet és Irodalom 1961. április 28. (V. évf. 17. sz.) 7.

Tolna Megyei Népújság1960. december 2. (X. évf. 284. sz.) 5.

Tolna Megyei Népújság 1960. december 11. (X. évf. 292. sz.) 7.

Magyar filmadatbázis:

http://archiv.magyar.film.hu/hmdb/filmek/56815/negyen-az-arban.html

MTVA archívum:

https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-YVZpUFdpV1RNbFF4Mlpaa20xdExYZz09

A Filmalap sajtóközleménye: 

Magyar Nemzeti Filmalap / Filmarchívum: Április 30-án lesz a Magyar Film Napja

https://nfi.hu/filmarchivum/hirek-1/aprilis-30-an-lesz-a-magyar-film-napja.html

Fotók: Jantner János (WMMM Újkortörténeti archív fotó gyűjtemény)

Szöveg: Mácsainé Iván Éva