A Magyar Géniusz Vándorkiállításon látható Mertz János Kislány írótáblával című festménye

A Magyar Géniusz Vándorkiállítás hamarosan Gyulán lesz látható. A különleges tárlatot további hat helyszínen fogják bemutatni, Szekszárdon 2023 tavaszán lesz látható. A kiállítás 67 intézmény 154 történeti, régészeti, néprajzi és művészettörténeti műtárgyát, „kincsét” mutatja be.

A Wosinsky Mór Megyei Múzeumot az 1780-ban készült, rokokó hölgyet ábrázoló festmény képviseli. A Kislány írótáblával című festmény az Apponyi család tagjait ábrázoló hat darabból álló egészalakos portrésorozat legrejtélyesebb darabja. A művek megrendelője feltehetően Apponyi Antal György (1751–1817) nagybirtokos, arisztokrata, kora egyik legműveltebb főura, aki a képek megfestésének évében nyerte el Tolna megye főispáni tisztjét. Saját és felesége portréja mellet édesapja, édesanyja és húga képét is elkészíttette. A hatodik festményen ábrázolt kislány személyét még nem sikerült azonosítani.

A kislány is, mint a többi hölgy, ún. Watteau-ráncos francia szabású díszruhát visel, aminek jellemzője a ruha hátával egybevarrt, hajtásokból kialakított, köpenyszerű uszály, ami királynői tartást kölcsönzött viselőjének. A fiatal leány szépségét jól kiemeli a mélykék színű selyemruha. A kép jobb oldalán rokokó asztalkát, rajta rózsabimbókat és egy írótáblát láthatunk. A kislány a bal kezében egy rózsabimbót tart, míg a jobb kezével a tábla rejtélyes számsorára mutat.

A képek festője, Mertz János (azaz Johann Mertz), az Apponyi portrék megfestése után, 1782–85 között a bécsi képzőművészeti akadémia növendéke volt. Később a budai festőcéh tagja lett, 1790-ben pedig budai polgárjogot kapott. Elsősorban arckép- és oltárképfestőként ismerjük. 

Az Apponyi család tagjait bemutató finom színvilágú, egészalakos portrék a 18. század végi magyar ősgalériáknak kiemelkedő darabjai. Az ábrázolás célja elsősorban a nemesi reprezentáció, a rang, a gazdagság megmutatása volt. Ezt szolgálja a dekoratív háttér, a pompás anyagok és ékszerek aprólékos, részletező megfestése. A Kislány írótáblával az együttes legjobban sikerült darabja.

A festményt 1984-ben a Magyar Nemzeti Galéria munkatársai, Berta Éva, Ganczaugh Miklós, Ispánki Mária és Petheő Károly restaurálták a portrésorozat többi képével együtt. A restaurátoroknak is ez a festmény lehetett a kedvence, hiszen a kislány képével örökítették meg magukat.