Miklósi M. Ödön festőművész fényképgyűjteményében található ez a különleges életkép az 1910–20-as évekből. Egy csatári tanyában készült felvétel középpontjában poharazgató férfiakat és asszonyokat látunk. A háttérben teátrálisan koccintó két férfi közül a bal oldali Miklósi M. Ödön festőművész. A jobb oldali pedig talán a vendéglátó gazda, aki bemozdult a felvételbe ezért nem jól kivehető az arca. Felöltője alatt kötényt visel, mint aki épp munka közben a pincéből, a hordók mellől lépett oda. Az asztal körül két család ül ünnepi ruhában, öltözetük jómódról árulkodik. A középen ülő két férfi tekintélyes, hosszú, végén kissé kunkorodó bajuszt visel, a jobb oldali csurgóra állót. Az egyik férfi sorra töltögeti a borospoharakat, még a két kisfiúnak is jut az italból. A kalapos, csizmás férfiak sötét felöltőt hordanak mellénnyel, gallér nélküli fehér inggel. A jobb oldalon álló kisfiúk arca elmosódott, ők felnőttes ruhát: kalapot, felöltőt és hosszúnadrágot viselnek. Az asztalnál baloldalon fiatal lány ül, akinek világos blúzán egyszerű díszítés és sűrűn ráncolt szoknyája előtt valamivel sötétebb hosszú kötény látható. Kezében kis fehér virágcsokrot tart. Mellette asszonyt látunk fejkendőben, pöttyös blúzban és világos szoknyában. A jobb oldalon idősebb nő áll, világos selyemkendőt, sötét, gombos ujjast, és pliszírozott hosszú szoknyát visel. 

A tekintélyes méretű tanyaszoba bal oldalán egy hatalmas, kettős orsós, bálványos prést látunk. A hasáb alakú talpfába ácsolt két függőleges tartóoszlopot fent egy vastag kötőgerenda, vagy „bálvány” kapcsolja össze. Ebbe illeszkedik a két nagy orsó vagy csavar. Az egyiken a csavaros rész alatti furatban vaskarikát látunk, benne rudat, mely segítségével lehet lejjebb és feljebb tekerni az orsót. A talp vájataiba helyezték el a lécekből összeállított kereteket, „négyszegletes kosarakat” (itt már nincsenek meg), amelyekbe a sajtolandó szőlőt tették. A szőlőre helyezett, rövid gerendákból álló „papra” nehezedett a csavar szorító ereje, ezáltal sajtolódott ki a gyümölcs leve. A képen látható prés már nem volt használatban, de még minden elemét gondosan őrizték. A bálványos prések kétorsós, kétkosaras változatai főként Tolnából és Baranyából ismertek. 

A fotón látható prés díszítettségében is különleges. A függőleges tartóoszlopok tetején kettéosztva látjuk a készítés évét jelző számot: „1862”. A bálvány közepét fent kisebb timpanon díszíti festett jelenettel. A kötőgerenda alsó sávjában versidézet látható, ebből csak a bal oldali két félsor olvasható ki: „Ős Csatári szőlő hegy mitrejtel méhedben / (…) / De sok hősmagyar Csatári itt nyugszik öledben / (…) /”. Az idézet alapján feltételezzük, hogy fénykép a csatári szőlőhegy valamelyik tanyájában készült. 

Nagyszerű lenne, ha közel száz év távlatából a képen látható személyek kilétére fény derülne. Ha felismeri valamelyiküket, kérjük, ossza meg velünk, hogy ezzel is gazdagodjon Miklósi M. Ödön és Szekszárd története. 

Lovas Csilla