A hónap műtárgya 2022. augusztus Latin–német szótár 1704-ből WMMM Könyvtári Gyűjtemény Ltsz: II/3267  

A mű adatai  

Kiadás helye, ideje: Tiguri (Zürich), 1704

Kiadó, nyomda: Heinrich Bodmer

Mérete: 20×12 cm

Oldalak száma: 755 p. + 394 p. (két rész egybekötve)

Nyelv: Német és latin

Típus: Bordázott gerincű keménytáblás bőrkötés, jó állapotú fémkapcsok, nyomtatott könyvlapok.

A címlap előtt egy rézmetszet található, mely Johannes Frisiust ábrázolja.   Európában a szótárak széleskörű elterjedése a 16. században, a könyvnyomtatás időszakában kezdődött meg. Ambrogio Calepino olasz szerzetes latin szótára ekkor jelent meg, amit később 11 nyelvűre bővítettek ki, köztük a magyar nyelvvel. Az első magyar nyomtatott szótárt, Pesti Gábor hat nyelvet feldolgozó fogalomköri szótárát, 1538-ban Bécsben adták ki. Johannes Frisius svájci matematikus, orvos, református teológus Dictionarium bilingue: latino-germanicum & germanico-latinum című kötetét 1704-ben adták ki Zürich városában (akkori latin nevén Tiguriban), Heinrich Bodmer nyomdájában. A kétnyelvű szótár első fele latin–német, a második német–latin nyelveken íródott, a német rész gót betűs. A két rész egy kötetben található. A szótár első kiadása 1556-ból származik, ez annak felújított újranyomása. A kötet a dunaföldvári ferences rendház könyvtárából került a múzeum könyvtárába, 1952-ben leltározták be.

1700-ban telepedtek le Dunaföldváron a bosnyák származású ferences szerzetesek, akik 1737-ben új templomot és zárdát is építettek. Kolostoruk konventté alakult. Az 1858-as tűzvész után hagyták el a ferences szerzetesek Dunaföldvárt. A rendház könyvtárát a 18. század végén rendezték be. Az épületben ma plébánia és gimnázium működik, de egy kis könyvtárhelyiség, az eredeti berendezésekből pedig a könyvespolcok és a falfestés megmaradtak. A kötet elején több kézírásos bejegyzés is a dunaföldvári származásra utal. Az első üres védőlapon korabeli possessori bejegyzés található: „Ad simplicem usum Fr[atr]is Michaelis Garcia 1734”, vagyis „Michael Garcia barát egyszerű használatára”. A szennylapon a „Bibl. Fran. Föld.” rövidítés a dunaföldvári ferences rendház könyvtárára utal, a számok pedig az akkori leltári számok lehetnek. A „Pro Con[ven]tu Földvariensi 1778” jelentése pedig: „A földvári konvent részére”. Az előzékcímlap nyomtatott betűkkel latinul tudatja, hogy Frisius szótára Johann Casparo Svicero szerzőségével és új módszerű rendszerezésével jött létre. A címlap melletti oldalon Tobias Stimmer (T. S. monogramok a rajzon) svájci festő és illusztrátor 1568-as metszete látható a szerzőről, Johannes Frisiusról.

A rajzban a kép alatt és felett is latin keretfelirat található: „Iohannes Frisius Tigurinus aetatis suae LX.M.D.LXIIII.”, miszerint Frisius 1564-ben 60 éves. Ezt a portrét gyakran Stimmer legkorábbi fametszetének tartották, pedig a keretfeliratot tévesen értelmezték, hisz ő ezt 1568-ban készítette, az akkor már négy éve elhunyt Frisius halotti arcképe nyomán. A szótár címlapja röviden összefoglalja a kötet tartalmát. Frisius külön üdvözli az olvasót (Lectori salutem), illetve I. Lipót császárt és a kötet elején a római naptárt is bemutatja. A latin–német kéthasábos szótárrészt a német–latin rész követi. A két rész erősen aszimmetrikus, az első terjedelme jóval több, mint a második. Lehetséges, hogy a német szavakat ezidáig nem sorolták még fel ábécérendben, nem leltározták. A kötet a szótárrészek mellett hozzáadott függeléket (a különböző tudományterületek kifejezéseit, főneveit), hasznos kiegészítéseket is tartalmaz.  

 Felhasznált irodalom Cziráky Gyula: Tolnavármegyei Dunaföldvár múltja és jelene. Dunaföldvár 1910. Dunaföldvár története az őskortól napjainkig. Szerk. Töttős Gábor. Dunaföldvár 2002. https://m.nyest.hu/hirek/miota-vannak-szotarak https://m.nyest.hu/hirek/a-magyar-nyomtatott-szotarak-tortenete https://www.bildindex.de/document/obj07010093?part=1&medium=gmh04951-0063  

Szöveg: Hucker Veronika

Fotók: Retkes Tamás