A hónap műtárgya – 2025. augusztus

Az 1992-es szekszárdi súlyemelő Európa-bajnokság emlékplakettje

Újkortörténeti tárgyi gyűjtemény, leltári szám: 2011.5.116.

Méret, átmérő: 7,7 cm

A műtárgy

A szekszárdi súlyemelő Európa-bajnokság emlékplakettje 2010-ben, Mercsényi Gyula ajándékaként került a múzeum újkortörténeti gyűjteményébe, aki a bronzplakettet az 1992-es súlyemelő Európa-bajnokság sikeres lebonyolítása után, a Nemzetközi és a Magyar Súlyemelő Szövetség pozitív értékelésének köszönhetően kapta.

Súlyemelés Szekszárdon

Szekszárdon először az 1967-ben létrehozott Szekszárdi Vasas Sportkör – amely a Petőfi Sportkör és a Gépjavító Vállalat sportkörének fúziójával alakult – szervezett súlyemelő szakosztályt. A tagozatot néhány évvel később, 1975-ben megszüntették, a versenyzőket és a felszerelést a Városi Sportiskola vette át. A sportág története a Szekszárdi Dózsa Sportkörnél folytatódott, az 1970-es évek végére az egyesület legeredményesebb szakosztálya egyéni sportágban – az atlétika mellett – a súlyemelés lett. Az 1980-as évek közepén a szakosztály már több mint nyolcvan sportolót számlált, és 1985-ben fennállásának legeredményesebb évét zárta. A szakosztály igazolt versenyzői között jelentős volt a magasabb minősítésű – I. osztályú, aranyjelvényes – sportolók aránya. A szakosztályvezető először Scherer Sándor, majd Horváth Ferenc volt, aki oroszlánrészt vállalt 1987-ben a Húsipari Sportegyesület létrehozásában, és 1990-ben ő volt a budapesti súlyemelő világbajnokság protokolligazgatója. A Húsipari SE a súlyemelő szakosztályt átvette a Szekszárdi Dózsától, a vezetőedző azonban nem kötött szerződést az új egyesülettel, helyét Szalai György vette át. Női szakág is működött a szakosztálynál, amely hivatalosan 1987-ben alakult meg, még a Szekszárdi Dózsában. A szekszárdi lányok – akiknek edzője Farkas István volt – komoly eredményeket értek el. A súlyemelés az 1990-es évek elején fénykorát élte a városban, Szekszárd volt a sportág egyik fellegvára ebben az időszakban.

Szekszárdi súlyemelő Európa-bajnokság

A sportág történetében az első kontinensviadalokat a világbajnokságokkal együtt rendezték meg. Magyarország 1911-ben volt első alkalommal házigazdája egy ilyen versenynek, majd ezen budapesti megmérettetés után még három alkalommal rendeztek hazánkban önálló Európa-bajnokságot. 1962-ben ismét Budapest, majd 1970-ben Szombathely adott otthont a súlyemelő Európa-bajnokságnak. A 71. súlyemelő Európa-bajnokságot 1992. április 22. és 26. között rendezték meg Szekszárdon. Ez az esemény a város valaha volt legrangosabb sporteseménye. Jelentőségét tovább emelte, hogy Párizzsal versengve nyerte el a rendezés jogát a tolnai megyeszékhely. Az EB szervezőbizottságának elnöke Horváth Ferenc volt, akit az európai szövetség elnökségébe is beválasztottak. Az ünnepélyes megnyitóra – amelynek a Művészetek Háza adott otthont – a városba látogatott a súlyemelő világ színe-java. A viadal országos és a nemzetközi visszhangja rendkívül pozitív volt, a Nemzetközi és a Magyar Súlyemelő Szövetség is elégedett volt a szekszárdi szakemberek munkájával. Huszonhat ország 193 sportolója érkezett a városba, hogy összemérje erejét az Európa-bajnokságon. Természetesen a sajtó is nagy érdeklődéssel kísérte a sporteseményt. Közel száz újságíró tudósított az EB-ről. A magyar televízió mellett a német és a francia csatornák, valamint az Eurosport is közvetített a versenyekről. A hazai sportolók közül Czanka Attilát – a Húsipari SE versenyzőjét – és Szanyi Andort tartották a viadal nagy esélyesének. Szanyi Andor bronzérmet szerzett, Czanka Attila pedig végül az ötödik helyen végzett.

Az ajándékozó, Mercsényi Gyula

Mercsényi Gyula Szekszárdon született 1945. szeptember 24-én. Sport iránti szeretete már az iskolás évek idején megmutatkozott. Szabó Ödön szárnyai alatt ismerkedett meg a kosárlabdasporttal, hamarosan már az NB II-ben játszott. 1972-től a Szekszárdi Dózsa labdarúgócsapatának technikai vezetője volt. 1980-ban elvégezte a Testnevelési Főiskolán a sportszervező szakot, majd megszerezte az edzői képesítést és letette a játékvezetői vizsgát is. A Dózsánál eltöltött majdnem két évtized után sportágat és csapatatot váltott, a KSC női kosárlabdásai mellett folytatta pályafutását mint technikai vezető. Néhány hónappal a súlyemelő EB előtt, 1992 februárjában a Húsipari SE elnökévé választották, ahol belecsöppent a súlyemelő sportba. 1996 júniusától a Magyar Súlyemelő Szövetség elnökségének tagja, majd főtitkára lett, ezt a pozíciót 2008. december végéig töltötte be. Hivatalos sportpályafutását befejezte, a sportból azonban nem vonult nyugdíjba. Jelenleg is a Magyar Labdarúgó Szövetség Tolna Vármegyei Igazgatóság Fegyelmi Bizottságának elnökeként dolgozik társadalmi munkában, idestova már ötvennégy éve. Hitvallása, hogy a sportban csak a teljesítmény számít, ez az, ami elismerést érdemel, nemre, korra, bőrszínre, vallásra való tekintet nélkül. Szerencsésnek tartja magát azért, mert megtalálta helyét a sportban. A sportban, amely a családja mellett a legtöbb boldogságot jelentette az életében.

Források

MNL TML X. 86. Szekszárdi Húsipari Vállalat Sportegyesületének iratai

MNL TML XXIII. 114. Szekszárd Városi Tanács – Sportigazgatás iratai

Interjú Mercsényi Gyulával

Tolna Megyei Népújság

Tolnai Népújság

Fotó: Retkes Tamás

Restaurátor: Mohr Szilvia

Szöveg: Mácsainé Iván Éva