search

2013. április - Középkori padlótégla a Tamási család címerével

A 18. században épült tamási katolikus templom belsejében 1958-ban javítási munkálatok során a padozat alól egy négyzet alakú padlótégla került elő, amelyet Papp István esperes-plébános átadott Mészáros Gyula szekszárdi múzeum-igazgatónak. A 20,5 x 20 cm nagyságú, vörös színű tégla egyik oldalán egyszerű, bemélyedő címer látható. A pajzs alakú címeren hat függőleges, a tégla felületébe mélyedő sávot – címertani nevén cölöpöt – fedezhetünk fel, közülük 3-3 azonos mélységű. Ezzel a megoldással azt kívánták érzékeltetni, hogy a tégla mintájául szolgáló címeren a cölöpök kétféle színűek voltak. A címerképben nem nehéz felfedezni a Héder nemzetség címerét, amely vörös pajzsban három ezüstszínű cölöpöt ábrázolt. A krónikák szerint a Héder nemzetség ősei, Hedrik és Volfer Géza fejedelem korában jöttek Magyarországra, valójában azonban II. Géza király idején érkeztek. Ebből a nemzetségből számos, a középkori Magyarországon jelentős szerepet betöltő család ágazott le (pl. szekcsői Herczegek, Héderváryak), Tamásiban közülük azonban egyedül a Tamási család birtokolt. A címert számos középkori pecsétről ismerjük, meglepő azonban, hogy ábrázolása padlótéglán is felbukkan. A Tamási család ősei 1339-ben csere útján szerezték meg Tamásit, és a família 1444-ben bekövetkezett kihalásáig birtokolták. A templom kegyurai, Tamási László királyi főajtónállómester és testvére, Henrik 1432-ben és 1433-ban is búcsút kértek a pápától a tamási Szent István király tiszteletére szentelt plébániatemplom részére. Egy 1447-ben kelt oklevélből az is kiderül, hogy a Tamási család tagjai a plébániatemplomhoz épített, Szűz Mária tiszteletére szentelt – bizonyára általuk alapított – kápolnába temetkeztek. A kegyúri család címerével díszített padlótégla a középkori plébániaegyház, vagy a hozzá csatlakozó sírkápolna padlózatát díszíthette. A későközépkorban a templomokat nem ritkán padlótéglákkal burkolták, kolostorokban vagy jelentősebb épületekben (pl. geometrikus vagy mitológiai jelenetekkel) díszített padlótéglákat is használhattak. Címerek a középkorban számos, főként kisművészeti tárgyon (pl. pecsétek, ötvöstárgyak) felbukkannak, padlótéglákon azonban ritkán alkalmazták őket. A tamási padlótégla nemcsak ezért érdekes, de azért is, mert – bár a templomban szakszerű kutatás még nem folyt – régészeti bizonyítékul szolgál az írott forrásokhoz. K. Németh András
  • www.womm.hu
  •  • 
  • 2024 © Copyright
  •  • 
  • Minden Jog fenntartva
Az oldal betöltési ideje: 0.03 másodperc