Az albumok felbukkanása

Buda Attila, miután a kilencvenes évek végén a kritikai kiadás munkái közben hosszabb időt töltött Babits (IV) Mihály családi kapcsolatainak felderítésével, s 1996 és 2006 között három kötetben közreadta a családi levelezés nagyobb részét is, gróf Károlyi István (1797–1881) életrajzának megírására készült. Az anyaggyűjtése közben derült ki, hogy a szekszárdi költő egyik oldalági rokonságának mai leszármazottjai részben Fóton élnek. Az ő tulajdonukban volt a három bőrkötésű fényképalbum. Az albumokban egy sokfelé ágazó értelmiségi család tagjai, barátai, ismerősei láthatók, az 1860–1914 közötti időszakból, különböző életkorban, változatos fényképészek által megörökítve. Ez már önmagában is fontos hazai művelődéstörténeti emlék, amit még megtetéz, hogy az ábrázoltak között megtalálhatók Babits (IV) Mihály felmenői és közvetlen rokonai is, valamint két prominens politikus a XIX. század második feléből, mellettük pedig a ma már azonosíthatatlan, felismerhetetlen külső kör tagjai: tanítványok, kollégák, ismerősök.

Az előző tulajdonosok

Az ismertetendő három fényképalbumot a Buday család öt generációja őrizte. Az első generáció Buday (I) Bélának (1823? 1824?–1900), aki élete második felében pécsi püspöki uradalmi mérnök volt, a felesége Kelemen Auróra apjának, Kelemen (III) Józsefnek (1828–1876) a fiatalabb lánytestvére volt, neve Kelemen (I) Tekla (? – 1902). Ő tehát Babits (IV) Mihály édesanyjának a nagynénje, gyermekeik, a Buday-lányok és Buday-fiúk pedig az unokatestvérei voltak.

A második Buday (I) Béla és Kelemen (I) Tekla második lánya volt Buday Mária (1866–1947), férje pedig Csemez (I) József (1855–1929), matematika–fizika szakos tanár. Az albumok közül legalább egyet ő nyitott meg, szülei és szülei ismerőseinek a fényképeivel, amelyek lassan kiegészültek a saját családjáról készült fényképekkel. Ezekhez csatlakoz(ha)ott később öröklés útján a másik két album, amelyeket Buday (I) Tekla és Buday Jolán gyarapított; mindketten korán haltak meg, a családi emlékeket a testvérek nyilván elosztották egymás között.

Csemez Jolán gyermeke, majd unokája őrizte az albumokat, végül egyik dédunokája Telek Gabriella (1943) és férje, Szentpéteri Péter (1944) ajándékozása nyomán egy alapítvány közreműködésével kerültek a Wosinsky Mór Megyei Múzeum gyűjteményébe.

Az albumokról

A három nagyalakú album egyforma, barna színű historizáló, némiképp a kódexek kötését utánozó bőrkötést visel, amelyek azonban részleteikben eltérnek egymástól, ami eleve arra utal, hogy eredetileg három családtagé voltak – ezt a feltevést az albumokban ismétlődő képek is alátámasztják –, s csak az idők folyamán, a hagyatékok egyesülése után kerültek egy őrzési helyre. Természetesen mindhárom album magán viseli az elmúlt 100–130 év hányódásának nyomát, a kezdetben még megbecsült, gyarapított gyűjteményt, ahogy a családon belüli távolság, a közvetlen ismeret és élmények csökkentek, majd megszűntek, feltételezhetően egyre kevéssé érezték magukénak, míg utolsó tulajdonosuk fel nem ajánlotta a szekszárdi múzeumnak. Itt, a Babits leszármazottak több forrásból származó, de részben azonos személyeket megörökítő fényképgyűjteményét kiegészítve méltó környezetben állhatnak ezután a művelődéstörténeti kutatások rendelkezésére.

A három albumban átadáskor 83, 58 és 74 fénykép volt, összesen 215 darab. A fényképek különböző méretűek, az albumokban üres helyek is vannak. Datálásukhoz részben az elő- vagy hátlapokon lévő feliratok, részben a hátlapokon látható emlékérmek adhatnak segítséget, illetve az ábrázolt személyek antropológiai jellemzői. Ezek figyelembevételével lehet majd pontosan/közelítően meghatározni, vagy egy idő szerinti sorozatba rendezni a  képeket.

A legkoraiabbak közé tartozik nagy valószínűséggel a Deák Ferencről 1861-ben készült fénykép. A képek zöme azonban az 1880-s és 1890-es évekből származik, az utolsók pedig az első világháború kezdő éveiből. Fotósaik mintegy fele-fele arányban pécsi és máshol műteremmel rendelkező fényképészek voltak. Az első világháború után már nem gyarapodott a felvételek száma, mert megváltozott a fényképezés technikája, az egyre tökéletesebb fényképezőgépek más képeket készítettek, amelyek más gyűjtőhelyeket igényeltek. Az ízlés változásával a hasonló, túldíszítetté váló albumok is kimentek a divatból.

A három album azonban nem csupán az ábrázolt személyek, hanem a felvételek készítői miatt is becses emlék. Általánosságban azt lehet még elmondani, hogy a magyar fotográfia szempontjából kiemelkedő művészek éppen úgy megtalálhatók, mint a csak helyi jelentőségű mesterek.

A három albumnak minden felvétele részben a megnevezhető, ábrázolt személyek okán számtalan érdekességet és újdonságot, egyediséget mutat, de még a ma már nem azonosíthatók is megjelenésükben a vidéki eredetű értelmiség fényképészeti szokásaira, ruha és hajviseletére, tágabb értelemben mentalitására vonatkozó ismereteket közvetítenek. Ebben az értelemben többek között a történelmi, művelődéstörténeti kutatások illusztrációs anyagául szolgálhatnak és a magyarországi fotográfia történetének is jelentős forrásanyagát jelentik.

Az első kép, amelyet érdemes kiemelni, Babits (IV) Mihályt ábrázolja. 1887-ben Pécsett készítette Zelesny Károly, megjelent a Babits emlékkönyvben, s szerepel Lovas Csilla ikonográfiájában is. A felvétel azonban az utóbbiban közölt reprodukcióhoz képest variáns, a képkivágás kisebb. A homlokoldalon a kép alatt a felirat: Zelesny Károly, Pécsett / udvari fényképész; a hátoldalon pedig: Zelesny Károly / Ö. Cs. K. / fensége Jozsef főherczeg / udvari fényképésze / Széchény-tér / Pécsett // Carl Zelesny / Hof Fotograf / seiner K. K. Hoheit des Erzherzog Josef / Széchény-Platz / Fünfkirchen. A hátlap jobb alsó sarkában Babits (III) Mihályné Kelemen Auróra írásával olvasható: Babits Misike. A név alá van húzva. A fénykép felső részén egy lyuk található, ami arra utal, hogy valamikor falra, ablaktáblára stb. erősítették, hogy szem előtt legyen.

A második, amelyen Buday (I) Béla és felesége, valamint első öt gyermeke látható, 1868/69 körül . A képen látható személyek: Buday Rozália, Buday (I) Béláné Kelemen (I) Tekla, Buday (I) Béla, előtte Buday (I) Kálmán. Az első sorban Buday (II) Béla és az ikrek állnak. A homlokoldal felirata: Exner G. Fünfkirchen. A hátoldalon lévő rajz talán a Tettyén lévő romokat ábrázolja (?), a felirat körülötte fut: Fényirda intézet a kis téren / Tallian féle házban / Fotografische Anstalt / Kleiner Platz Tallian’sches Haus / Exner Gyula, Pecsett. [!]

A másik kép, amelyen korabeli politikust látható, gróf Zichy Jenőt (1837–1906) örökíti meg. A felvételt a Dunky fivérek készítettek, homlokoldalán autográf dedikációval: Csemez József tanár / urnak tiszteletem / jeléül / Zichy Jenő / május 1905. Zichy Jenőre ma már legfeljebb mint Ázsia-kutatóra emlékeznek, de életében iparpártoló, az oktatásra is kiterjedő tevékenysége szintén jelentős volt. A dedikáció apropója nem ismert, talán valamilyen, az iskolarendszerrel összefüggő alkalom hozta, vagy az a tény, hogy a Jordánszky-kódex, amely igen jelentős magyar nyelvemlék, az úgynevezett Csemez-töredékkel lett teljes. Karakteres fotója egy évvel halála előtt  örökítette meg.

Külön köszönet Buda Attila irodalomtörténésznek az ajándékozás lebonyolításáért

Szöveg: Buda Attila Újonnan előkerült fotók Babits Mihályról és családjáról címû cikke alapján

In.: Wosinsky Mór Megyei Múzeum évkönyve XXXIV. 2012. 467-485.