A Wosinsky Mór Megyei Múzeum újkortörténeti gyűjteményének 2013-ban Dr. Hidasi László számos egyéb tárgy mellett egy hangszert is ajándékozott. A mandolint édesapja, Dr. Hidasi J. István belgyógyász szakorvos kapta egy hálás betegétől az 1950-es évek elején. Az idős hölgy (Rózsika néni?) ismert alakja volt az újvárosnak, a templom mögötti egyik utcában lakott, bejáratos volt a plébániára. Ő hogy jutott a hangszerhez, nem tudjuk.

A citera játék közben asztalra fektethető, legegyszerűbb változatában téglalap alakú, hasáb formájú húros pengetőhangszer. Formájukat tekintve igen nagy a változatosság. A citerát a megfelelő egyszerű kéziszerszámokkal átlagos kézügyességű parasztember is el tudta készíteni. Könnyű volt rajta megtanulni játszani, ezért volt rendkívül népszerű.

A mi hangszerünk 80 húros gitár- vagy mandolin citera. Az akkordjátéka leegyszerűsített, húrjai akkordonként vannak csoportosítva. Masszív, lapos felépítésű hangszekrény, erős belső bordázattal, a húrok alatt hangjegysor könnyíti a hangolást. Játéktanuláshoz a húrok alá kottalapra felvitt dallamsort is el lehetett helyezni. A tőkénél a húrsor fölé védőfedelet erősítettek, amire játék közben a csuklót fektették. A húrok erőteljes megpendítéséhez, szétválasztásához fém- vagy műanyag gyűrűket, a hangoláshoz díszes kulcsot használtak (ez utóbbiak hiányoznak). Középen babérkoszorúval ékesített kerek nyílás, a hangszer hátlapján, a nyíláson keresztül látható egy sárga címke, rajta piros felirat: „Concert Mandolin Cither”, az emblémában „Trade Mark”, alatta „Made in Saxony”. A húrok alatt piros rózsa, arany betűs felirat: „Meinel &Herold’s Guitarrezither”

A hangszer valószínűleg az 1930-as években készülhetett. Nagyon elterjedt, u.n. steyer citera, de a mai napig népszerű Németországban, Ausztriában és más változatokban Angliában is. Szólóhangszerként és zenekarban is használják.

Ezeknek a hangszereknek a hangolása nem egységes, hanem készítőtől és típustól függött, ezért ragasztott a mester egy fogástáblázatot mindig a húrok alá, hogy a játékos el tudjon igazodni rajta.

Klingenthal, a lengyel határ melletti város már a 17. század óta híres volt hangszerkészítő műhelyeiről. A 19. század közepén áttértek a nagyipari jellegű hangszergyártásra, a hangszerek készítésére alkalmas berendezéseket is helyben gyártották.

A Meinel & Herold Harmonikafabrik und Verstand vállalatot itt alapították 1893-ban. Alapvetően harmonikakészítéssel foglalkoztak, de másfajta hangszereket is készítettek. Filozófiájuk szerint elsősorban közvetlenül a vásárlónak adták el a hangszert, nem kereskedőnek. A gyárat 1946-ban államosították, egy nagyobb harmonikakészítő vállalat része lett. Az 1970-es években is készítettek még akkordciterát, több példány került az NDK-ból Magyarországra is.

Irodalom:
Citeráról mindenkinek, Molnár Imre, Antológia kiadó, 2000
Die Zither in der Schweiz. Von Den Anfangen Bis Zur Gegenwart.Mühlemann, Lorenz
Published by Zytglogge Verlag, Bern, 1999
Magyar Néprajzi Lexikon