Régészeti gyűjtemény Ltsz. E 2011.186.1-4.   Mázas kancsó töredékei Ete mezőváros feltárásából   A középkori Ete a Tolna megyei Sárközben található, Szekszárdtól délre kb. 10 km-re, Decstől nyugatra mintegy 3 km-re. Régészeti adatok szerint a kora Árpád-kortól, a 11. századtól lakott volt, bár a település birtokosára vonatkozó első írásos adat csak 1398-ból származik. Ekkor Ete Deccsel együtt a váci káptalan birtoka volt. Szentlélek tiszteletére szentelt templomát a pápai tizedjegyzék említi először. Virágkora a 15-16. századra tehető. Vásároshely volt, az egyetlen a Sárközben. Hetivásárát, amelyet vasárnaponként tartottak, 1565-ben említik. Egy 1535-ből származó feljegyzés szerint Ete városi ranggal bírt. A török hódoltság első időszakában még tovább élt a település. A legújabb kutatások szerint a 17. század első éveiben pusztulhatott el. Az elpusztult település maradványaira már a 19. század elején felfigyeltek. Neves kutatónk, Rómer Flóris Ete várának maradványait rajzolta le naplójában Tolna megyében járva. Az első régészeti ásatás 1933-ban történt, Csalog József, Tolnavármegye Múzeumának múzeumőrének vezetésével. 1996-tól indult Dr. Miklós Zsuzsa és a szerző irányításával komplex régészeti program a mezőváros vizsgálatára. Ennek során terepbejárást, régészeti feltárásokat, levéltári kutatásokat végeztünk. A munkák során feltártuk a település templomát, sok házat, házrészletet, megkutattuk Ete várának sáncát. A munka során igen jelentős mennyiségű leletanyag került elő. A használati kerámiák, cserépbográcsok, fazekak, korsók, kancsók mellett kályhás kerámia, kályhaszemek, kályhacsempék kerültek elő. A napi tevékenységhez a háztartásokban számos fémtárgyat használtak (kések, lakatok, láncok, pántok, patkók stb.). Ezek egy részét a múzeum Örökségünk című kiállításán, valamint a Látványtárban lehet megtekinteni. A mezőváros közepe táján feltárt gödörből kerültek elő a most bemutatandó darabok. Egy sárgásfehér anyagú, a száján, nyakán, részben a hason színes (sárgásbarna és zöld) mázzal borított felületű edényt láthatunk. A nyakon és a vállon még égetés előtt bekarcolásokkal különítettek el sávokat, amelyek közötti részt különböző színű mázzal öntöttek le. Így nem folytak össze a különböző színű mázak. A hason is bekarcolással különítették el a mázas és a mázatlan részeket. A nyakon bepecsételt koncentrikus köröket, íves ágú fa formájú mintát, valamint egy négyzetben kereszt ábrázolást láthatunk. A vállon szintén dupla bordás szélű négyzetben szarvasábrázolást láthatunk. A nyakon és a vállon is a függőleges sávokban lévő koncentrikus körök, a fa formájú minta és a négyzetben lévő bepecsételt minta szabályos sorrendben ismétlődik. A töredékek formája alapján reneszánsz díszedény, kancsó lehetett ez a tárgy. A lelet különlegességét ritkasága adja. Az ónodi vár leletei kapcsán tudjuk, hogy az ilyen ún. metélt mázas kancsók, korsók, tálak főként az Esztergomtól Füzérig terjedő területről kerültek elő. Kevés példány került elő az ilyen típusú tárgyakból az Alföldről és a Dunántúlról. Minden bizonnyal a királyi udvarnál korábban foglalkoztatott mesterek munkáiról lehet szó ezen a területen Anyagvizsgálat hiányában egyelőre nem tudjuk egymástól elkülöníteni a különböző lelőhelyű darabok készítési helyét, így az etei darabok is készülhettek akár Budán, vagy egy észak-magyarországi műhelyben is. Nem zárható ki azonban az sem, hogy az Etén a 16. században, a század második felében működő fazekasműhelyben készítették a bemutatott kancsót a helyi fazekasok.   Szöveg: Vizi Márta Tárgyfotó: Retkes Tamás   Irodalom: Holl, Imre: Fundkomplexe des 15.-17. Jahrhunderts aus dem Burgpalast von Buda. Varia Archaeologica Hungarica, Budapest, 2005. 88-89. Írásné Melis Katalin: XV.–XVI. századi díszedények a budai királyi palotából. Communicationes Archaeologicae Hungariae 1984. 205-224. Miklós Zsuzsa-Vizi Márta: Ete. Egy elpusztult középkor mezőváros Tolna megyében. WMMÉ, Szekszárd, 2013. 1–20. Mordovin Maxim – Véninger Péter: Szécsényi Metélt-mázas kerámiák. „A cserép nem hazudik, ha hagyjuk, hogy igazat mondjon” Regionalitás a középkori és kora újkori kerámiában. Konferencia a Magyar Nemzeti Múzeumban. 2013. január 9–11. http://mutargymasolatok.hu/cikk/meteltmazas.htm - 2016_aug_12. Tomka Gábor: Az ónodi vár ásatásáról. http://www.szepmagyarorszag.hu/magyar/oldalak/onod_var_asatas/ - 2016. aug. 12.    

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
•