Hónap műtárgya február   A regölyi grafémák   Kerámiatöredékekre karcolt grafémák, protorováshoz tartozó korai írásemlékek   Régészeti gyűjtemény, leltári szám: 2014.3.11.7; 2014.3.13.107; 2014.3.20.236.   Lelőhely: A leletek a Regöly, Strupka-Magyar birtok lévő pannon tumulus rétegeinek feltárásakor, 2011-2012-ben kerületek elő.   Anyaga: Az edények felületére utólag egyenes vonalakkal meghúzott jeleket két esetben finoman iszapolt és soványított, sötétszürkére égetett, helyben széles körben megfigyelhető típusú kerámiára karcolták. A harmadik lelet a rendkívül finoman iszapolt és soványított, magas hőfokon belül barnára, kívül feketére égetett, szokatlanul jó minőségű anyaga miatt azonban importnak tartható kis tál, az ókori ábrázolásokon látható phyalé alsó részének töredéke, amelyen a graféma is látható.   A Regöly, Strupka-Magyar birtokon feltárt pannon tumulus Kr.e. 7. század utolsó harmadára keltezhető leletanyagában a kerámiatöredékeken több esetben is bekarcolt jeleket figyeltünk meg, amelyeket a párhuzamok alapján grafémáknak, a Kárpát-medence jelentős korai írásemlékeinek lehet meghatározni. Szükséges rögtön leszögezni, hogy tudományos szempontból írás alatt az a meghatározás a mérvadó, amikor a meghatározott jelekhez meghatározott hangok vagy hangsorok is tartoznak. Így például a most bemutatott grafémák, mint az írás szemantikailag megkülönböztethető legkisebb elemei, a jel+a hozzá kötődő hangértékkel együtt tekinthetők írásjegynek. A regölyihez korban is hasonló leleteket évtizedekkel korábban Fekete Mária már Velem-Szentviden is megfigyelt. A velemi leletek jelei között Hosszú Gábor hat grafémaalakot azonosított, amelyeknek sajnos a hangértékük ismeretlen. Viszont ezek az adott korban véleménye szerint Kis-Ázsiában és Itáliában is többé-kevésbé ismertek voltak, így lehetnek akár az itáliai írásbeliségek (raet, venét, etruszk stb.) termékei is. Ugyanakkor a regölyi halom leletei összességében inkább egy Kis-Ázsiából ideköltözött népességre és annak az írásbeliséggel való kapcsolatára utalnak. Így a protorovás részeként meghatározható regölyi grafémák és kapcsolataik alapján a további kutatások szempontjából fontos kiemelni, hogy a törökországi Gordion MM halmában megfigyelt jelenségek kisugárzása nem csak Nyugaton, hanem Keleten is megfigyelhető. A Kr. e. 7. század végétől az Altáj-hegységet átszelő legfontosabb útvonalak mentén (Pazirik, Bashadar, Tuekta) hirtelen olyan jelenségek és tárgyak sora bukkant fel, amelyek közvetlenül a phrygek egykori fővárosához, a kis-ázsiai Gordionhoz kapcsolhatók. A leginkább szembeötlő díszítőelemek között oroszlánok, griffek, fantasztikus állatok, lótusz motívum, sajátos formájú vas fegyverek alapján feltételezik, hogy a Kis-Ázsiából elűzött kimmerek leszármazottai foglalták el azt a területet, és vitték magukkal ezeket az új elemeket és ismereteket. Ebben nagy szerepe volt a médek és a lydek közötti konfliktusok miatt kialakult, szinte az egész Ókori Keletet érintő háborús helyzetnek. Ezeknek a tényeknek mind az írástörténet, mind a genetikai vizsgálatok eredményeinek értékelése során a későbbiekben jelentős szerepe lehet. Jó példa erre a regölyi leleteken látható grafémák is, amelyek korábban elképzelhetetlen módon és távoli területről érkező nép egy csoportjának betelepüléséhez kapcsolhatók. Erre az évezredek óta hasonló dinamikával és útvonalon zajló, a távoli területek közötti közvetlen kapcsolatokra ma a kutatás mellett a mindennapok történései is akaratlanul rávilágítnak, azok a migráns hullámok, amelynek napjainkban tanúi vagyunk.     Szöveg: Szabó Géza Grafika: Vicze László      

• 
• 
• 
•