2020. március - Hónap műtárgya   Leopold Trattinick: Neue Arten von Pelargonien deutschen Ursprunges. Als Beytrag zu Rob. Sweet’s Geraniaceen mit Abbildungen und Beschreibungen   (Magyar címfordítás: A német eredetű futómuskátlik új fajtái: kiegészítésként Robert Sweet Geraniaceen című művéhez illusztrációkkal és leírásokkal)   WMMM Könyvtári Gyűjtemény Régi Könyvek Gyűjteménye Ltsz.: II/3577     A mű adatai                                                                                                                                                                                 Kiadás helye, ideje: Bécs, 1825-1826 (1. kötet), 1826-1827 (2. kötet) Kiadó, nyomda: Tendler és von Manstein kiadása Mérete: 24X16 cm Oldalak száma: XVI, XVIII, 96 tábla és leírás Típus: 1. és 2. kötet egybekötve, félbőr kötés, bordázott bőr könyvgerinc aranyozott díszítéssel, bőr sarkok, színezett lapszélek, 19. századi újabb kötéssel, nyomtatott könyvlapok   A szerzőről Leopold Trattinick (1764 Klosterneuburg - 1849 Bécs) osztrák botanikus és mikológus volt. Nevét kétféleképpen írták különböző munkákban, Trattinnick és Trattinick alakban. A botanikai szakmunkákban nevének rövidítése „Tratt” volt. Jogi, majd orvosi tanulmányok után 1806-ban az alsó-ausztriai rendi kollégium tiszteletbeli tájfitográfus (növényeket leíró tudományág) címet adományozott neki. Miután 1807-ben saját 10000 példánnyal rendelkező növénygyűjteményét a bécsi udvari botanikai és természettudományi kabinetnek ajándékozta, 1808-ban kinevezték e kabinet gondnokának. Terjedelmes tudományos munkáit főképp növényekkel, virágokkal, gombákkal kapcsolatosan írta, melyeknek magas kiadási költségeit sokszor ő maga finanszírozta. Természettudományos munkássága mellett élénk levelezést folytatott a kor kiváló íróival is, például Goethével, Humboldttal. Trattinick nagyon sokat tett a növénytan népszerűsítéséért, szélesebb körben való megismertetéséért. A kötet és tartalma Trattinick botanikai főműve, az „Archiv für Gewächskunde” („Növénytani archivum”, 1811-1818, 5 kötetben) mellett több, nagyon szépen illusztrált kötetet is kiadott. Ilyen a könyvtári gyűjteményünkben is megtalálható „Neue Arten von Pelargonien”. Az eredetileg 6 kötetes műből (1825-1843) 3 beleltározott példány található itt meg. Az első két kötet egybe van kötve. A címoldal után a német Kertészeti Társaság ajánlása következik az olvasóhoz. A több oldalas bevezetőben Trattinick hangsúlyozza a természettudományok, főleg a botanika fontosságát, e tudományterület részletesebb megismertetését. Kiemeli, hogy már az ókori kultúrákban is foglalkoztak a kertészet alapjaival, a virágok sokféleségével, szépségükkel, művészi voltukkal, gyógyhatásukkal. A kötetekben a muskátli nemzetséget emeli ki más virágfajtákkal szembeni sokféleségük miatt. A kötetekben jellemzi az egyes fajokat és egyenként színes ábrákat is kapcsol hozzájuk. A muskátli az 1600-as években Angliából indult hódító útjára, elsőként Leiden város botanikus kertjébe. A Pelargonium nemzetség elnevezése a görög ’pelargos’ (gólya) szóból származik, a termés hosszú hegyes csőralakjára utalva. Fajtól függően 20 cm-től 150 cm-ig nőnek meg. Fénykedvelő növény, leveleit megdörzsölve fűszeres, muskotályos illatot árasztanak. A magyar elnevezés a bajor-osztrák „muschkatl” szó átvételéből alakult ki. Több faját a parfümipar is felhasználja. A kötetek külön érdekessége, hogy minden leírás mellett egy-egy színes botanikai illusztráció is található, amely a növények formáinak, színének, textúrájának és részleteinek ábrázolását jelenti. A fotográfia feltalálása előtt az illusztrátorok rajzai jelentették a vizuális rögzítést. Az első növénytani ábrákat az ókorban készítették, a nyomtatott könyvekben való előfordulásuk csúcskorszaka a 18-19. század volt. A kézi rajzok után a nyomtatott kötetekben, az első illusztrált szakmunkákban fametszeteket, az 1600-as években már fémlemezre vésett-mart rajzokat, réz nyomatokat találunk. Trattinick köteteiben a színezett táblákat Blaschek rajzai nyomán metszették bele. A kötetek és a múzeum kapcsolata A múzeum könyvtárának története a múzeum alapításával egyidős. Eredeti állománya majdnem teljes egészében ajándékozás útján gyűlt össze. A gyűjtőkör minden témára kiterjedt, így a természettudományokra is. Ma kifejezett természettudományi osztály és gyűjtemény nincs múzeumunkban, az 1901-es állománynyilvántartás szerint viszont a múzeum természetrajzi osztályában 6506 db tárgy, az 1904-es könyvtári katalógus szerint 131 db matematikai és természettudományi témájú kötet volt beleltározva. Trattinick köteteinek múzeumba kerülési körülményeiről sajnos nem sokat tudunk, a leltárba vételük 1957-ben történt meg. A főleg régészeti és történelmi gyűjtőkörű mai szakkönyvtár gyűjteményében e kötetek tartalmuk és esztétikai szépségük miatt külön érdekességnek számítanak.   Felhasznált irodalom A Tolnavármegyei múzeum és múzeumegylet évkönyve. Szekszárd: Múzeumegylet, 1902 Haugh Béla: A Tolnavármegyei múzeum könyvtárának katalógusa. Szekszárd: Báter János Könyvnyomdai Intézete, 1904 https://www.deutsche-biographie.de/sfz82870.html https://www.biographien.ac.at/oebl/oebl_T/Trattinnick_Leopold_1764_1849.xml https://kertlap.hu/a-muskatli-angliabol-indult-hodito-utjara/   Szöveg: Hucker Veronika Grafika: Vicze László Fotó: Retkes Tamás

• 
• 
• 
•