search
  • 2023. május - Sárközi kontypántliás főkötő reprodukciója
    Május hónap műtárgya a sárközi férjes asszonyok jelképe, a kontypántlikás főkötő.

Hónap műtárgya

Május hónap műtárgya a sárközi férjes asszonyok jelképe, a kontypántlikás főkötő.

SÁRKÖZI KONTYPÁNTLIKÁS FŐKÖTŐ REPRODUKCIÓJA Készítők: Heronyányi Józsefné Cvek Katalin és Ormándi Petra   WMMM Néprajzi gyűjtemény Ltsz: 2023.1.1.   Május hónap műtárgya a sárközi férjes asszonyok jelképe, a kontypántlikás főkötő. Kiválasztása és bemutatása több szempontból is figyelmet érdemel. Egyrészt a múzeum néprajzi gyűjteményében számos eredeti, a 19–20. század fordulójáról származó, hímzett parittyafőkötő található, de teljes, kontypántlikával megrakott változat eddig nem volt. Másrészt a munka elkészítésével megbízott Heronyányiné Cvek Katalin (1956) és lánya, Ormándi Petra (1979) (1. kép) révén olyan alkotók munkája került a gyűjteménybe, akik fontos szerepet játszottak/játszanak a sárközi népművészet fennmaradásában. Így jelen írás sem az elkészült tárgy funkciójával, sokkal inkább az alkotók rövid bemutatásával és az készítés technológiájával foglalkozik.

Heronyányiné Cvek Katalin hat évvel ezelőtt kezdett foglalkozni a sárközi népviseleti ruhák varrásával. „Három gyönyörű lányunokám van, én is valamikor táncoltam, a lányom is nagyon sokáig táncolt, (…) és úgy gondoltam, mikor nyugdíjba mentem, hogy nekem ezt meg kell tanulnom, hogy tovább tudjam adni ezt a viseletet a lányomnak, az unokáimnak.” Tanítómesterének Minorits (Jánosné) Juliska nénit (2. kép) tartja, akivel a mai napig szoros barátságot ápol. „Sokat járok a Juliskához. Nekem nagyon fontos a véleménye, hogy minden olyan legyen, ahogy kell.” Heronyányiné Cvek Katalin mint népviseleti ruhakészítő ismert a népi iparművészek között. Alkotásait több alkalommal zsűrizte a Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Bíráló Bizottsága.

Első sárközi ruháját a lányának készítette, amit Juliska néni biztatására zsűriztetett. Ezután tanulta meg mentorától a kontypántlikás főkötő készítését, összerakását. 2019-ben sárközi fürtös nyaksija, kontypántlikás főkötője, sárközi öltözete, majd 2020-ban röpije, bajkója, nyakbavetője és „ómás” bársonykabátja mind „A” minősítést kaptak. Cvek Katalin 2020 óta vezeti a Sárközi Gabóca Kézműves Kört Őcsényben. Az utóbbi években a hímzés mellett a tagok elkezdték feleleveníteni a rostkötés technikáját, a sárközi népviselethez tartozó nyakbodor, gyöngynyaklánc, főkötő, párta elkészítését, és újabban a buba varrását is. Lánya, Ormándi Petra szintén tagja az egyesületnek. Körülbelül két éve foglalkozik a sárközi fehérhímzéssel, melynek technikáját Hangya Józsefné őcsényi hímzőtől tanulta meg. A parittyafőkötők hímzéseit – ahogy a kiállított műtárgyét is – ő készítette. Az apró mintákat fekete zsorzsett vagy muszlin anyagon rajzolja elő, hímzés közben pedig hímzőrámát (3. kép) és nagyítót használ, hogy a miniatűr formák tökéletesek legyenek. A betöltésnél (pl. levelek) a fényes hatás érdekében nem sima, osztott, hanem speciális DMC hímzőfonalat használ.   A hónap műtárgyaként kiállított kontypántlikás főkötő négy részből áll. Legszembetűnőbb része a parittyafőkötő. A Sárközben ismert hímek közül Ormándi Petra a „három rózsa, három levél, három lik” nevű mintával (4. kép) díszítette az anyagot. A hímzést Győri Mihályné Szél Judit tervezte és készítette Őcsényben a 20. század első felében. A műtárgy többi részének elkészítését és a darabok összevarrását Cvek Katalin végezte el.

Elsőként a ráncolt homlokszalagot (5–7. kép) illesztette a főkötőhöz. A homlokszalag hat rétegből áll: fehér, zöld, fehér, kék és lila színek váltják egymást. A fehér szalagok kiemelik a föléjük kerülő újabb rétegek cakkos szélmintáját. Legfelülre a 2–3 mm-es hajtásokból álló, ráncolt, fekete szalag kerül, mely nyújtott állapotban 60–70 cm hosszúságú. A főkötő hátsó részéhez illesztik hozzá – a gyöngyökkel kivarrt keresztszalag segítségével – a kontypántlikát. Különlegessége, hogy a pántlika „fecskefarkosan” rakott (8–9. kép). Négy virágos (7–8–8–7 virággal), egyenes főág alkotja az kontypántlika alapját. A főágakból jobbra és balra is V alakú „fecskefarkokat” kell kihajtani úgy, hogy minden hajtásnál megmaradjon a pántlikán lévő virágminta. Éppen ezért a felrakott szalag hosszát nem méterben számolják a készítők, hanem a virágok számában. Jelen esetben a dupla hajtás miatt 180 virágra volt szükség, ami majdnem 13 méter szalagnak felelt meg. Végül a kontypántlikás főkötő három részét az illesztések mentén az alábéleléssel együtt kell megvarrni. Utóbbi műveletre az esztétikum és a tartósság miatt van szükség. Ekkor kerül bele – a belső bélés és a rakott szalag közé – a halántékot („vakszömöt”) díszítő hajfonat (10. kép). Régen az asszonyok befonva hordták a hajukat a főkötő alatt, és saját hajtincsükből készítették el a díszfonatot. Ma már műhajból vagy fodrásztól, ismerőstől szerzett valódi hajból (jelen esetben is) elkészítve varrják hozzá a főkötőhöz a félkör alakú, fonott tincseket.   A 2022-ben elkészült kontypántlikás főkötőt a Szekszárdi Múzeumbarát Egyesület vásárolta meg, melynek tagjai 2022 decemberében a múzeum Néprajzi gyűjteményének ajándékozták.

A műtárgy kiállításával szeretnénk kifejezni köszönetünket és a sárközi népművészet továbbélése feletti örömünket.   Felhasznált irodalom Interjú Heronyányiné Cvek Katalinnal, Ormándi Petrával és Minorits Jánosnével. 2023. 04. 25. Szerzői tulajdon. Malonyai Dezső: Viselet s női kézimunka; varrás, fonás, szövés; kékfestés. In: A magyar nép művészete IV. kötet. A dunántuli magyar nép művészete (Veszprém, Zala, Somogy, Tolna). Budapest 1912, 77–182. Szöveg : dr. Fuksz Márta Fotók: Retkes Tamás                    

  • www.womm.hu
  •  • 
  • 2024 © Copyright
  •  • 
  • Minden Jog fenntartva
Az oldal betöltési ideje: 0.06 másodperc