A hónap műtárgya

Miklósi M. Ödön: Dr. Pesthy Pál portréja, 1935

• Anyag: vászon
• Technika: olaj
• Méret: 86 cm ×125 cm
• Képzőművészeti gyűjtemény, ltsz.: 1956.175.
• Leírás: Zöldes, csíkos háttér előtt íróasztal, előtte jobbra rövid, ősz hajú, bajuszos, szürke ruhás férfi piros bársony karosszékben ül. Az íróasztalon balra hamutálon égő cigaretta, lámpa, naptár, óra, könyvek.
• Jelzés: lent, balra: Miklósi M. Ö. 1935.

150 éve született dr. Pesthy Pál jogász, kúriai bíró, országgyűlési képviselő, igazságügy-miniszter.

A 18. század első felétől Tolna megyében élő földbirtokos család legismertebb tagja, Pesthy Pál, 1873. július 9-én született Uzdon. Szülei Pesthy Móric és Belák Erzsébet voltak. A középiskolát Bonyhádon, majd Selmecbányán, jogi tanulmányait Budapesten és Berlinben végezte, ezt követően ügyvédi, majd bírói vizsgát tett. 1897-ben joggyakornok volt a budapesti királyi törvényszéknél, 1898-ban pedig aljegyző lett a szekszárdi járásbíróságon. 1900-tól három évig a paksi járásbíróságon albíróként dolgozott, ezután áthelyezték a megyeszékhelyre. 1908-ban járásbíró, majd 1912-ben a járásbíróság vezetője lett. 1915-ben kinevezték a szekszárdi törvényszék elnökévé, 1921-ben királyi kúriai bírói címet nyert. A következő évben nyugdíjazását kérte, hogy politikusi pályára léphessen. 1922. május 26-án a gyönki választókerületben egységes párti (keresztény–keresztyén földmíves-, kisgazda- és polgári párti) programmal képviselőnek választották. A Parlamentben igazságügyi és földművelésügyi témákban tárgyilagos, szakszerű felszólalásai általános elismerést keltettek. 1923-ban nagy többséggel választották az országgyűlés alelnökévé. Karrierje tovább ívelt felfelé: 1924 márciusában Bethlen István kormányának igazságügy-minisztere lett. Gyönk község díszpolgári címet adományozott neki. 1926-ban másodszor is képviselőnek választották kerületében. 1927-ben Sárszentlőrinc és Szekszárd tisztelte meg díszpolgári címmel. A sajtó így jellemezte alakját 1928-ban: „Pesthy Pál szerénysége, éppen úgy, mint okossága is természetes és közvetlen. Ez nem alázkodó szerénység, de jó tulajdonsága egy olyan férfinak, aki joggal van tudatában képességeinek. Emberszerető ember – ezzel lehetne talán legtalálóbban jellemezni Magyarország igazságügy-miniszterét, aki beleírta nevét a mai kor történelmébe, nem rikító hangossággal, de maradandó érdemeivel és azzal a tisztességgel és jóhiszeműséggel, ami nála nem lecke, hanem született emberi jótulajdonság.”

1929. január 4-én lemondott a miniszteri tárcáról, hogy a Földbirtokrendezés Pénzügyi Lebonyolítására Alakult Szövetkezet elnöke legyen. Ugyanekkor az Egységes Párt elnökévé is megválasztották. 1936-tól az Országos Földhitelintézet elnökeként tevékenykedett. Számos egyházi hivatalt viselt, elnöke volt az Országos Protestáns Árvaegyletnek is. A háború alatt visszavonult a politikától. 1952. május 7-én Sárszentlőrincen hunyt el.

Miklósi M. (Mutschenbacher) Ödön (1881−1942) szekszárdi festőművész az 1920-as évektől több jelentős Tolna megyei személyiség reprezentatív portréját készítette el a vármegye és a város, illetve szekszárdi intézmények számára. Az arcképfestészetben a realista hagyományt követte. Szinte fotografikus hűségre törekedett, ugyanakkor érzékletesen megjeleníttette az ábrázolt személyiségét is. Az arcképek közös jellemzője a szokatlanul erőteljes színvilág, a harsogó színekkel megfestett környezet és háttér. Az 1920-as években Apponyi Rezső főispán és Apponyi Sándor gróf portréját festette meg a vármegyeháza számára. 1934-ben Szekszárd közgyűlése megbízta Miklósit, hogy fesse meg a város díszpolgárainak és polgármesterinek arcképeit, azonban csak a felhasznált anyagok árát térítette meg. Miklósinak a reprezentatív portrék elkészítése még így is megérte, hiszen ezzel festői hírnevét öregbítette, jó reklám volt számára.

Az első portrét, Apponyi Albert képét 1935-ben helyezték el a városházán. Miklósi két további díszpolgár, dr. Pesthy Pál és Bezerédj Pál portréját festette meg ugyanebben az évben, melyek sokáig nem kaptak nyilvánosságot, a művész tulajdonában maradtak. Pesthy Pál portréját csak Miklósi halála után, 1942-ben helyezték el a város közgyűlési termében.

Felhasznált irodalom:

• Dobos Gyula: Szekszárd rt. város díszpolgárai. Új Dunatáj 19 (2014) 1. sz. 39−49.
• Karriérek [!]. Pesthy Pál Tolnai Világlapja 1928. július 25. (28. évf. 30. sz.) 15.
• Szekszárd Város közgyűlése. Tolnamegyei Ujság 1934. december 19.  (16. évf. 99. sz.) 3.
• Gróf Apponyi Albert képe a Szekszárdi városházán. Tolnamegyei Ujság 1935. május 18. (17. évf. 41. sz.) 2.
• Pesthy Pál képe Szekszárd város közgyűlési termében. Tolnamegyei Ujság 1942. október 28. (24. évf. 81. sz.) 3.