Babits Mihály és Szekszárd

Nincsenek menüelemek

Szonja, Zsófia napja van
forward_to_inbox

home

☰

Babits Mihály és Szekszárd

Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat! Áll a régi ház még, zöld zsalúja mögött halkul anyám mélabúja: ősz hajú, de gyermekarcú bánat. Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat! Itt a szoba, melyben megszülettem, melyet szemem legelőször látott; itt a kert, amelyben építettem homokból az első palotákat. Amit én emeltem, mind homok volt: de nagyapám háza bizton áll még s éveimből e fojtó romokból hogy révébe merüljek, vár még. (Hazám! A ház)

A ház

A házat Babits Mihály anyai nagyapja, Kelemen József vásárolta meg 1855 körül, azután közel száz évig állt a család tulajdonában, 1952-ben államosították. Az első kiállítást Illyés Gyula nyitotta meg 1967-ben, s a költő születésének centenáriumán, 1983-ban vált az egész ház múzeummá.

Kattints ide a gömbpanorámához!

Babits Mihályné Kelemen Auróra szobája

Babits Mihályné Kelemen Auróra szobájában, az ablaktól jobbra álló ágyon született 1883. november 26-án Babits Mihály. Az ágyat édesanyja kézimunkája borítja, felette régi feszület és egy késő bizánci madonnakép. A költő hozta ezeket utazásaiból ajándékul. Édesanyja kis női íróasztala áll a másik oldalon. Kelemen Auróra, a művelt, versszerető asszony altatódal helyett sokszor mondott Arany- és Vörösmarty-verseket kisfiának. ”Ezeknek rímei legmélyebb emlékezetemből csengenek vissza…” – írja a költő. Az asztal felett egy távoli ős, Kelemen József pécsi nagyprépost fényképe függ. Az ovális neobarokk asztalka mögött édesanyja kedves foteljei állnak. A falon régi családi festményeken az édesapa húgát, Babits Rózát és férjét, Dörnyei Ferencet láthatjuk. Ajánlott versek: Hazám Anyám nevére Anyám nagybátyja, régi pap Dobszó

Kattints ide a gömbpanorámához!

A fogadószoba

A fogadószobában áll a szülők által vásárolt neoreneszánsz, piros plüss ülőgarnitúra. A kanapé felett a költő édesapja, id. Babits Mihály törvényszéki bíró portréja látható. Oldalt édesanyja fiatalon, tüdőbajban elhunyt unokatestvére, ifj. Ujfalusy Imre arcképe függ. A szoba másik oldalán, az ablak mellett a költő anyai nagyanyjának, Raácz Inocenciának, „Cencinek” az íróasztala áll, felette fiatalkori képét láthatjuk. Az üveges vitrinben családi emléktárgyak sorakoznak, melyeket Babits Örökségem című versében is megjelenít. „Harangjátékba kezd, ha lépsz a vén pohárszék, hol néhány csöpp szobor, üvegből a király, s Erzsébet, drága hölgy, királynők gyöngye, áll, egy száradó bukét emlékül régi táncra, rulett és francia kártyák a pásziánszra…” A családi könyvtár kötetei egykor egy ébenszínűre fényezett könyvespolcon kaptak helyet. Ma a könyvszekrényben láthatjuk a szép bőrkötésű darabokat, melyeket a gerincükön arany “K” betűvel jelöltek meg az irodalomszerető Kelemenek. Ajánlott versek: Örökségem Édes az otthon

Kattints ide a gömbpanorámához!

Babits diákszobája

Babits diákszobája, itt olvasta át az éjszakákat petróleumlámpa fénye mellett, itt írta első verseit. Később is, amikor felnőttként hosszabb-rövidebb időre meglátogatta családját, több verse született e falak között. Ha Babits Szekszárdon tartózkodott, a két szoba között mindig nyitva állt az ajtó. A költő – gondolataiba merülve – fel-alá járkált a szobák között, így fogalmazta verseit. E szobában vannak a legrégibb bútorok, melyek Cenci néni fiatalságát idézik. Az ablak közelében áll egy topolyafa borítású sublót, melynek felső fiókja íróasztallá alakítható át. Ezt használta a költő diákkorában, ide rejtette első írásait. A vén fotel, a “gondolkodó szék”, mint oly sok régi bútor, idővel az előhegyi szőlőbe került. Babits kinn a tanyán szeretett ebben a fotelben üldögélni, a Halálfiai-n is így dolgozott. Az ajtó mellett, a másik oldalon, a falon két családi ereklye függ: a nagyapa, Kelemen József jurátuskardja és a Kelemen-család díszkardja – markolatán a reformkori magyar címerrel. Ajánlott versek: Sunt lacrimae rerum Télutó a Sédpataknál

Kattints ide a gömbpanorámához!

Az udvarra néző kis szoba

Az udvarra néző kis szoba falán családi képek sorakoznak. Itt a legérdekesebb bútordarab a paraván, mely szerepet kap Babits Gólyakalifa című kisregényében. „Dédanyám emléke, aki hajdan Bécsben bálozott” – írta, a valóságban azonban az ügyvéd nagyapa kaphatta honoráriumként. A 19. század elején készült, színes gyapjúszállal hímzett képekből áll, mindegyik más-más kéz munkája. A gyermek Babits számára még érdekesebbek voltak a paraván hátoldalára felragasztott – régi újságokból kivágott – reprodukciók: ”…hogy néztem ezeket a képeket a hosszú csendes estéken, mialatt rókák vonítottak!” A paraván az 1930-as évektől Babits budapesti lakásának kedves darabja volt. A kis szoba ablakán át a kertbe látni, ahol Farkas Pál szekszárdi szobrászművész alkotása látható. Ajánlott versek: A régi kert Zöld, piros, sárga, barna

Kattints ide a gömbpanorámához!

Az emelet

Az emeleten a költő életútját követhetjük nyomon dokumentumok, kéziratok, fényképek segítségével. Az utolsó két szoba Babits Mihály könyvtárát idézi meg. Babits halála után Török Sophie a költő könyvtárának nagy részét a Baumgarten Alapítvány székházába költöztette. Sajnos az épületet bombatalálat érte a háborúban, a könyvek java megsemmisült. A könyvszekrényben a megmaradt kötetekből láthatunk válogatást. Az emeleti kiállítás a költő családi gyökereit, életútját és könyvtárát mutatja be, önéletrajzi interjúi, vallomásai mellett emléktárgyak, fotók, dokumentumok segítségével. Az első kis szobába lépve az anyai nagyszülők, Kelemen József és Raácz Inocencia életnagyságú fotójával találkozhatunk mellette a vitrinben a nagyszülők emlékeit láthatjuk. Ezek között egy nagy kulcs, mely a család előhegyi tanyájának (présházának) ajtaját nyitotta egykor. Ez a szekszárdi szőlők között, a domb tetején álló kis ház fontos alkotóhelye volt Babits Mihálynak. Szemben a keskeny vitrinben a költő édesanyjának kedves könyveit, porcelánfestő-készletét és egy általa festett tányért láthatjuk. A bejárati ajtótól jobbra álló vitrinben édesapjának, id. Babits Mihály törvényszéki bírónak családi emlékeit helyeztük el. A polcon álló orvosi táska a költő dédapjáé volt. Szintén Babits Mihálynak hívták, Szekszárd város főorvosa volt a 19. század elején. A hegedű a költő édesapjáé volt, aki tehetséges muzsikus volt, ő látható a fényképen gyermekként kezében a hegedűvel, mellette az ő édesapja. A következő szobában a költő életútját mutatjuk be. Az első vitrin mellett ballra a csoportképen a törökülő sorban balról a legszélső a gimnazista Babits Mihály. A vitrinben gyermekkori könyvei, emléktárgyai láthatók az egyik oldalon. A jobb oldalon költői példaképéről, Arany Jánosról készült plakettet, alatta Babits Mihály kézírásos egyetemi jegyzetét, illetve a Holnap című antológiát helyeztük el, melyben Babits versei is megjelentek 1908-ban. Fent középen Babits Mihály egy 1911-es verskézirata látható. A vitrin mellett jobbra a fotókon és 1910-20 közötti időszakot mutatjuk be. Babits tanári diplomájának megszerzése után 1905-11 között vidéki városokban tanított. Az egyik fotón szegedi diákjai körében látható. 1911-től Budapesten, a fővárosban élt. Az ablaktól jobbra áll Babits Mihály dédapjának íróasztala. Az asztal felett Babits nagyregényének a Halálfiainak keletkezéstörténetét idézzük fel. Középen Babits Mihály és ifjú felesége Tanner Ilona, írói nevén Török Sophie, házasságkötésük idején, 1921-ben készült fotója látható. Az ajtó után jobbra a költő életének betegségekkel teli utolsó korszakát mutatjuk be. A következő vitrinben versesköteteit és a Halálfiai című regényének első kiadását láthatjuk. Ugyan itt helyeztük el a kézi csengőt, melyet Babits gégeműtétje után, 1938-ban használt, amikor nem tudott beszélni. A csengő mellett látható a költő kislányának, Ildikónak készült autogram-gyűjtemény, melyben a magyar művészeti élet számos egyéniségének aláírása megtalálható. A harmadik szobában a modern technika segítségével meghallgathatják Babits hangját és a Szekszárdhoz kötődő verseit. Belenézhetnek a digitalizált családi fotóalbumba, lapozgathatják versesköteteit, megnézhetik a Babitsról, Török Sophie-ról és kislányukról, Ildikóról készült korabeli filmtöredéket és még számos érdekességet is megtekinthetnek. A bejárattal szemben jobbra Babits Mihályt, mint szerkesztőt ismerhetjük meg. Több mint 30 éven át volt munkatársa, majd szerkesztője végül főszerkesztője a 20. század eleji modern magyar irodalom legjelentősebb folyóiratának, a Nyugatnak. A vitrinben a folyóirat különböző számait láthatják, tőle jobbra Babits a Nyugattal való kapcsolatának rövid krónikája olvasható képekkel illusztrálva. A könyvtárszobába lépve a költő könyvárának megmaradt köteteivel és eredeti bútoraival, festményeivel találkozhatnak. Középen Glatz Oszkár Babits-portréját helyeztük el. Babits Mihálynak több mint négyezer kötetes könyvtára volt Budapesten, ennek háromnegyede megsemmisült a 2. világháború végén. Bombatalálat érte a házat, ahol a költő halála után elhelyezték a könyvtár nagy részét. Azok a kötetek maradtak meg, melyeket felesége őrzött. A vitrinben dedikált köteteket és Babits műveinek fordításait láthatják, a fotókon a Babitsot látjuk könyvtárában. A kifelé vezető ajtó mellett jobbra a feleség, Török Sophie 1921-es, alatta fogadott kislányuk Babits Ildikó 1929-es fotója látható. Az utolsó kicsi szobában balra a vitrinben Babits Mihály legnagyobb műfordítói munkáját láthatjuk. A középkori olasz szerző, Dante Isteni színjátékának fordításával az olasz állam elismerését is kivívta. Végül bemutatjuk, hogyan változott Babits arca és kézírása, egy óriás „keresd a párját” memóriajátékon megkereshetik Babits egy-egy arcához, azaz fotójához milyen kézirata kapcsolódik. Az utolsó kiállítási egységnél egy névjeggyel szavazhatnak, melyik Babits versrészelt tetszik a legjobban. A múzeumlátogatás után tavasztól őszig a kert árnyas fái alatt pihenhetnek Farkas Pál szekszárdi művész Babits-szobra közelében.