A hónap műtárgya – 2026. április

Római kori ezüstfibula Zomba-Szentgálszőlőhegy határából

Régészeti gyűjtemény, leltári szám: 2025.42.100.

Méret: hosszúság: 3,5 cm, szélesség: 1,9 cm, súly: 14,14 gramm

Lelőhely: Zomba, Szentgáli-dűlő III.

Zomba-Szentgálszőlőhegy határában, a Szentgáli-dűlő III. lelőhelyen az utóbbi évek fémkeresős terepbejárásainak köszönhetően nagyszámú lelet látott napvilágot, amelyek alapján a területen római kori teleppel számolhatunk. Az előkerült érmék alátámasztják, hogy a lelőhelyen már a 2. századtól kezdődően van nyoma római jelenlétnek, amire egy Antoninus Pius császár korában vert érem (149–150) utal. 2025 őszén egy ilyen terepbejárás alkalmával találta meg K. Tóth Gábor, a Wosinsky Mór Múzeum régésze a hónap műtárgyaként bemutatott római kori fibulát.

A fibula ezüstből készült, kéttagú (két darabból állították össze), csuklókaros zárszerkezetű. Tűjén kívül minden része megvan. Kereszttagja rövid, kör átmetszetű, vége felé kismértékben elkeskenyedő, hozzá közvetlenül kapcsolódik a széles kengyel, melynek felső része téglalap keresztmetszetű. Közepén hosszanti irányban, a csuklókarral és a lábbal való találkozásnál keresztirányban apró, két vonalba rendezett háromszög alakú vésett mintákkal díszített. A kengyel alsó része a csuklókar után visszahajlik és a kengyel hátsó feléhez egy pelta alakú áttörést képezve csatlakozik. A láb trapéz keresztmetszetű, egyszerűen elvágott, felülnézetben a vége felé kissé kiszélesedik. A tűtartó széles, téglalap alakú, állása hosszirányú, külső oldalán két átlós irányú vésett vonallal díszített, hátsó része apró bevágásokkal tagolt. A tűfészek erőteljesen visszahajló.

A fibula vagy ruhakapcsoló tű már a bronzkor óta ismert viseleti tárgy, használata szélesebb körben azonban a római korban terjedt el. Anyaga túlnyomórészt bronz, vas, ritkábban ezüst vagy arany, emellett előfordulnak olyan darabok is, amelyeket felületükön vékony rétegben ezüsttel, arannyal vagy fehérfémmel (pl. ón) vontak be. Gyártásuk állami műhelyekben, más bronztárgyakkal együtt történt. A legtöbb esetben a jobb vállon tűzte össze a hordott ruhadarabot, de az is előfordult, hogy párosával (mindkét vállon), vagy a mellkason viselték. A viseleti funkción túl a díszesebb darabok egyfajta kitűzőként, ékszerként is szolgálhattak. A viselet módjára a sírkövek ábrázolásai (1. kép) mellett a csontvázas sírokból előkerült darabok is adatot szolgáltatnak. Változatos formában készültek, továbbá a különböző típusok jó keltező értékkel is bírnak. A jelen darab az ún. térdfibulák közé sorolható, mely nevét a jellegzetes, térd alakban meghajló kengyel után kapta. Az ilyen típusú fibuláknak számos változata volt használatban a 2–3. században. Az itt bemutatott képviselője a kialakítása és felépítése alapján már egy későbbi variáns, keltezése a 2. század végére, a 3. század elejére tehető. Hasonló darabok (2. kép) ismertek az egykori Pannonia és Dacia provinciák területéről, továbbá Singidunumból (a mai Belgrádból), de pontosan ilyen kialakítású fibuláról egyelőre nincs tudomásunk. A tárgy kengyelén megjelenik a peltamotívum, ami a római korban kedvelt díszítőelem volt. A fibulákon kívül alkalmazták még egyéb viseleti tárgyakon (pl.: övveretek, csatok – 3. kép), lószerszámvereteken, valamint ékszereken is. Ezüst anyaga, valamint igényes és egyedi megmunkáltsága alapján feltételezhető, hogy a tárgy egy rangosabb személy tulajdonát képezhette, valamint a rajta megjelenő kopásnyomok azt is felvetik, hogy viszonylag hosszabb ideig használhatták.

Szöveg: Szőts Gellért Ákos

Restaurálta: Tövisháti András

Fotók: Retkes Tamás

Felhasznált irodalom

Bojovič, Draguljob: Rimske fibula Singidunuma. Beograd 1983.

Cociş, Sorin: Fibulele din Dacia Romană. The brooches from roman Dacia. Cluj Napoca 2004.

Csirke Orsolya – K. Palágyi Sylvia: Római kori ékszerek és viseleti tárgyak a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményéből. Veszprém 2005.

Jobst, Werner: Die römische Fibeln aus Lauriacum. Forschungen in Lauriacum 10 (1975) 59–68.

Merczi Mónika: Térdfibulák Komárom-Esztergom megyéből. Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 17 (2011) 7–80.

Ubi Erat Lupa. Bilddatenbank zu antiken Steindenkmälern. https://lupa.at/3513?query=1055542821 (elérés dátuma: 2026. 01. 23.)